Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-14 [1342]

z&a nálkül nem tarthatná meg a tót nemzet azt, amit neki a fotrada* lom adott.* A két politikus beszédének gondolata tehát ugyanaz: 4 magyar politikus a magyar nemzeti kötelességekre figyelmeztette a magyar ifjúságot, a tót politikus viszont saját nemzetének kötelességeire intette a tót ifjúságot. Ha daaókratikus köztársaságban élünk, akkor: ami szabad a tét Hodzsának, ugyanaz szabad a magyar Szüllőnek! A magvarónok* és a zsidő

k ellen i uszitó beszédet mondott Hanes %iil rimaszombati járási főnök, w. pap a gömörmegyei Nyustya községben, ahol szeptember 9.-én lepleaték le iirancisci János tót iró, Baoh-korszakbeli volt liptói megyefőnök szobrát. Hanes többek között azt mondotta, hogy mint járási főnök na© -nap mellett hivatalosan érintkezik a magyar néppel,monthat ja, hogy a színmagyar elem tetőtől-talpig becsületes. Vele eddig is és ezután is magyarul fog érintkezni. Nem is a magyarok az ellenségei a tótságnak, hanem a magyarónok ős a zsidók, akik élősdi módjára élnek a tót nemzet testén

e Magyarónok azok, akik megtagadva tót zár mázasukat csúfolnak és becsmérelnek minden tót megmozdulást, akik 3zégyélnek tótul beszélni és a legdühösebben magyarosítanak és provokálnak minden felé. A zsidók a magyar éra alatt németek voltak, most pe^ig a legkisebb tót faluban is magyarosítani merészelnek, magyarul beszélnek és magyar újságot olvasnak. "Székre a parazitákra fogjatok botot é

s verjétek ki őket, nem lesz semmi bánt ód ástok.- A Prágai Magyar Hiflap /13-2Ü9/ szerint kirohanásában Hanes járási főnök látszólag nem akarta érinteni a magyarságot, h% azonban tekintetbe vesszük, hogy bizonyos sovén elemek minden szlávos hangzású vezetéknévvel birő magyart "magyarónnak" deklarál nak anélkül, hogy a családnév eredetével tisztában lennének, akkor el lehet gon'olni, hogy kiket értett Hanes magyarónok alatt, hanes