Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-13 [1342]

alkalmával mindig erre a szóra tért vissza. E megbeszélése ismét Németországra öltötte ki maró gúnyját. Mert másnak ezt nem lehet mondani, ha 100 újságíró füle hallatára a legkülönösebb érvekkel még tul akart tenni "beszédén. Azt a barátságos tanácsot adta Németországnak, hogy még 10 évig maradjon meg a haloldali irányzat mellett és ne mutasson ujabb vágyakat: akkor lassan el fog jönni a bizalom, ő azonban nem hisz a pángermlnizmus állandó kikapcsolásában. A kiürítési kérdésnek a jóvátételi kérdéssel a franciák részéről kivánt összekapcsolására vonatkozóan a cikk érdekesen világítja meg ?fashlngton álláspontját. Anglia és Franciaország hamarosan kiürítenék a Rajnavidéket, ha Amerika elengedne tartozásukból 90 milliárdot. De Washingtonban tudják, hogy ezeket a pénzeket legalább nem lehet ujabb hadit3ngerészeti fegyverkezésekre felhasználni. Ezek a fizetések jó ütőkártyát képeznek, amelyet majd akkor lehet kijátszani, ha egyszer igazán bele akarna avatkozni valamely európai ügybe. Adnak Németországnak kölcsönöket, ho

6

y szanálják és megelégedéssel vetteK tudomást Németország békeakaratáról. Azonban annyira nem megy a barátság, hogy Németország kedvéért elvágják azokat a köteleket, amelyeken még Angliát és Franciaországot vontatjuk. Ép ugy, mint ahogyan buzgóén kísérelték meg, Németországot az uroszellenes gyűrűbe belevonni, most nyilvánvalóan arra törekszenek, ho^y Németországot egy Amerika-ellenes egységes pénzügyi blockba sorolják be. Már pedig egy elidegenített Amerikával túlságosan drágán volna megvásárolva a klürités. Genf

ben senki sem hisz az igazi kiürítési 1;a

y

y.yalásnk llfliaajm felvétaiénen, les-/, még néhány megbeszélés arról, hogy formálisan eleget tegyenek a német tárgyalási kívánságnak, de kerülgetni fogják a világos választ és Amerikára fognak utalni, amely segíthetne és azután megkönnyebbülve fognak hazautazni. elhallgatni Azonban az össz-kiüritésre szóló német követelésem f

0

g ismét