Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-13 [1342]
mindig az őszinteséget nélkülöző felet láttunk benne. )e most legalább tudjuk, hogy hánys Lán vagyunk. Most már ismerjük ennek a frázis-csépelőnek igazi arcát, akit Németországon olyan sokszor megénekeltek és akinek annyiszor tapsoltak. Így socialista, egy olyan kormány, amelynek becsvágya az volt, hogy Franciaországon tekintélynek örvendjen/'olyan választ kapott 3riand-tól, amely szinte ugy hat, mint sgy ökölcsapás a bizalomteljesen odatartott orcára. Briand beszédéből Gost minden né in^t smb :r láthatja, hogy, m it ért F ranciaors zág megegyezés al att ; Az egyenlőtlenséghez, a Ver sailes örökkétét eléhez való ragas zkodást. Nem a német nemzetiek, hanem Franciaország akadályozza meg a megegyezést. Ezt immár a német sooialistáknak is fel kell isnnrniök. Locarno egy olyan üzlet volt, amelynek számláját ;ló're kifizettük. Most Franciaország mindent cinikusan megtagad, amit tőle követelünk. Megtagadja tőlünk, hogy a leszerelésben kövessen bennünket, megtagadja tőlünk a kiüritést ujabb lemondások és áliozatok nélkül.Ha Németország meg akarna adni Franciaországnak a biztonságnak azt az érzését, amelyre állítólag szükséges van, hogy leszerelhessen, akkor meg kellene elégednünk a bantunégerek szerepével, hogy az angolfrancia egyezmény azonban nem -az álláJpontok egyszerű közelebbrsnozatala", azt éppen mostani rideg beszéde mutatja. A francia-angol viszony e megszilárdítása nélkül Briand bizonyára nem engedett volna meg magának ilyen hangot. - '.Vilhe lm fía cn a D-.-utsclio lageszeltung /xl429 /k''lön vezérci kkben., amelynek elme "A -ég" is állást foglalt. Tévesnek mondja, a Briand beszédben csupán az öreg '•bűvész" szeszélyét, szónoki kisiklását látni, mert ez a beszéd ha nem' is minden legkisebb formul'jz-'sában, azonban bizonyara össztendeindájában - feltétlenül szándékos volt; a francia politika hivatalos' aktusa ez. Szén nem változtat az a nyilatkozat sem, amelyet Briand később a sajtó fogadtatásán'! tett. Franciaország
