Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-13 [1342]

folyamatban levő francia-német tárgyalásokat is

0

Némjtország szántóra ezek után raóg inkább Oroszország felé kell orientálódnia„ Németország ezután, a béke ideién, a béke fegyvereivel elsősorban a propagauaaval iog dolgozni hajdani hatalma helyreállításán,iria az &TQ ^ou vei le ,11. amely azt kérdezi, vaj ion Franciaország is kószer áll-e erre a harcra?- Henri de Korab szerint,aki most fejezte Be németországi riportjait, a németek elsősorban gazdasági ós tudományos téren óhajtanak majd'harcolni ,miután a háborútól elfordultako/^atin 11,/ Az Anschluss ellen

,mint háborús veszedelem ellen hadakozik ismert érvekkel Gauvain a Dóbats 11.-ben. iy;y svéd publioista

t

Johannea Wiokraann, könyvet irt a a németek háborús felelősségórőlc/Dóbats 11./ Osuskynak a népszövetségnél felállítandó állandó kisebt ségi bizottság ellen tartott beszédét a Journal de Geneve l2.ismertetit Utódállamok. Masarykot diosőitő riportot ir Henri Béraud a Pitit *arisien 10.-ben. A horvátokat tovább támadja az *»re Nouvelle 10.-11,-ben Pierre Valics

0 tílső cikkóbena horvát panaszok jogosulatlanságát éa követ* kezetlenségót igyekszik kimutatni azzal,hogy ha 1925-26.-ban minden jó volt nekik Jugoszláviában,hogy lehet,hogy most mindennel elégedetlenek? Az,hogy a közigazgatás nem mintaszerű, s hogy sok adót fizetnek,még nem indokolja panaszkodásaikat,hiszen H

orvátország a csatlakozás óta meggazde godott,/

!1 A Következő cikkében azt fejtegeti,hogy a 3zerb rép ; ilyen békeszerető,sőt jámbrr, s mennyire szereti horvát testvéreit Példásan jártak el Rosics és cinkosai ellen is* tígy dologban azonban lem ismer tréfát ez a nép: törhetétlenül ragaszkodik az államához, s mindennek fölé helyezi az állam egységét,amelyért annyit áldozott,vérzett,