Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-12 [1342]

támohatni. üuttler maga orré nézve nem volt hajlandó bővebb felvilágosítást adni. Henry Ford viszont ujhól kijelentette az újságírók előtt,hogy minden erejével támogatja Hocver-jelöltségét, tisztán azért, mert hlve a prohioiclónak. Szerinte nemzeti katasztrófát jelentene hacsak egy lépést is tennének visszafelé a régi italos időkbe. A választási kampány kortes-fogásaival foglalkozik llimler Márton Hetilapja 18.cikke,amelyben helyteUniti, hogy az Idegen születésű szavazóknak állandóan szemükre vetik Hoover-nek a háborúutáni európai élelmezési-akcióját, mintha az valami önzetlen áldozatkészség lett volna, holott ez a segélymunka nem volt olyan nagyon önzetlen. A fegyverszünet ugyanis irtózatos mennyiségű élelmiszerrel találta hoovert, aki azért nagy árat garantált a farmereknek. Ezt a nagy árat leginkább a központi államok fizették meg, mert a szövetslgesek még a rendeléseiket Is törült ették. A 10 dolláros Hcovercsomagok tehát ép annyit segítettek az amerikai termelőn, mint a magyar és a német fogyasztón. Volt Hoover munkájában önzetlenség is, te volt önzés is. AZ önzetlenséget az idegen származású amerika4 ; - folgírok akkor nyomhan méltányolták és meghálálták. Ne engndje tehát senk^ szavazatit befolyásoltatni a segélymunka szemrehányásával, i Ezt a tanáosot adja Himmler az Am.magyaroknak hozzátéve, hogy jelölt jüket aszerint válasszák, hogy az egyenjogú és egyenrangú polgárnak ismeri el a bevándorlóit polgárt a 100%-os amerikaival vagy sem. AZ Am.jót

ékonyság számokban a Szabadság 29. egy most kiadott statisztikai kimutatást közöl amely szerint 3927-ben Amerika 2200 millió dollárt költött különböző jótékony,főleg egyházi,és kórházi Ő? közoktatási célokra. 214,500.000 e3lk ebből külföldi segélyakciókra. Es ezt irja a Szabadság nevezik Európában amerikai ka^zsisdgI nak. HOiüá teszi, hogy aligha V8n Európában ország,amely jövedelméf

/el arányban és minden nyomorát leszámítva, annyit adjon emoerbar^ti célokra, mint a kapzsi Egyesült-Államok.