Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-12 [1342]
hatónak mondanak, hanem azon az éles hangon is, amellyel a francia külügyminister gyakrabban bőszéit a német delegáció felé fordulva. A legnagyobb visszatetszett keltette Berlinben mindenekelőtt a francia külügyministérnek az a mondata, hogy ni nem vagyunk itten a pártok Internacionáléja, hanem a népek Internacionálé ja. " Egyéb fejtegetésekben is gyakrabban meglepő személyes éleket látnak, igy különösen abban a kitételben ls, amelyben Briand a német kereskedelmi tengerészeiről beszél, auely a háború eszközévé lenne átváltoztatható. A francia minister továbbá azt hangsúlyozta, hogy Németország lefegyverzése a két évvel ezelőtti időpontig tökéletlen volt. Ezzel szemben arra kell emlékezni, hogy 2 évvel ezelőtt már csak egészen csekély terjedelmű apróságok voltak, amelyeket kl kellett küszöbölni és amelyek ki ls küszöböltettek , miután Németország már az 192ü-tól 1923.-ig terjedő években a leszerelés legnagyobb teljesítményét vitte véghez, mint amilyent eddig a földkerekség egyetlen más népe sem mutathatott fel. Különösen kellemetlenül hatottak 3rland-n ak a kisebbségi kérdésről szóló fejte g etései, amelyben azt a tényt teljesen fi* gyelcien kivül hagyta, hogy a béke legjobban az igazságcnságon van megalapozva. Azon okok felől, arelyek Briandot e rendkívül rideg beszédére késztethették, az ember sejtésekre van utalva. Az egyik oldalon azt hiszik, hogy a francia külügyminister belpolitikai okokból . választott ilyen éles ha ngot, hogy belpolitikai pozícióját esetleges kiürítési tárgyalások számira erődítse. A másik oldalon számos komolyan veendő politikus van,ak iknek QZ a nézete, hogy Brian d ezúttal nem beszélt FoIncare • ministerelnök által történt erős befolyáso lás nélkül, líogy mi igaz ezekben a verziókban, innen nehezen mondható meg. A németbirodalmi kancellár kétségtelenül nem fogja elmulasztani azt, hogy a francia külügyministerhek megadja a választ. r ?rre mindenekelőtt a leszerelési bizottságban való vitánál lesz alkalma.
