Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-12 [1342]

azt ajánlotta, hogy a kötelező katonai szolgálatot törüljek öl az Öasszea államokban, ]^anciaor3Zág ezt uz ajánlatot elutasította* Most tehát ugy áll a dolog v hogy Angliának r'-aneiao-szá/rot kell támogatnia a szárazföldi hade-ő ké-dósőbens. ellenben a tengeri leaze-elós kő-déaében az angol kormány ott marad, ahol volt

tl azzal az gy leülönbaóggol, 'hogy az amerikai közvélemény mindjobban idegenkedni fog tőle, A l>aily Ch-onicle /LO/ vozé-cikkben irja, hogy az angol-f-*anoia teage-1 egyezmény mindenesetre áthidalta az angol-f-anci'a dirfo-enoiákat, azonban a titkolőzáa

f aiüelybe ez egyezményt burkolták), mindazt a jót, amit általa Anglia nyert, teljeaon le-ombolta.. Ma Amerikába© a tengeri egyeamény tartalmát egy b-ittellonea óa Kellogg-ollanea agitáoiónak tekintik éa ezáltal tertiéazeteaen Ame-ika beleegyezéséről szó sem lehat. Különben is Amerika beleegyezése sem 3egitena a dolgon, mivel Olaszo-szág feltétlenül tiltakozna ellene.a Rainavidék kiü

r

ítés

e, A Times /LO/ pá~i

3

i tudósítója i^ja. Jfranoiaorazágban általában azt ta-tják, hogy miután a francia hivatalos álláspont a *íajnavidők megszállását illetőleg nem változott ueg_. igy TIémetországnak kellene valami módon biztosítékot adui J?'-anclaországnak, mert C3ak igy lehetne szú u :tajnatridók kiürítéséről. AZ a nézet tartja magát leginkább, hogy a német vasúti részvények piac-a~ dobása szolgálná legjobban ezt e kő-dést, A Thoiry-l fiasoo német körökben rendesen annak le3z tulajdonítva, hogy a francia közvélemény egyszo—e fellázadt B-iand tervezetének nyi.lvánosságrahoznsa által, azonban ez aligha fedi egészen a kérdést, me-t az igaai tényállás az, hogy német pénzügyi leö-ök mindenáron kezükben akarják ta-tani ezeket é részvényeket, annyi bizonyos, hogy a francia közvélemény - bizonyos katonai körök kivét ölével - azivesén látná a közeledést P-anclao^azág és Németország között és l'-auciao-azgg a: Ívesen visszavonná se~ageit