Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-12 [1342]

A Temps 10. vezércikke a ^enfi tárgyalásokkal foglal­kozikjelőbb a közgyűlési beszédeket vizggálja röviden 3 oeipelnek a kisebbségi kérdésről tett kijelentéseiről azt* irja,hogy ugy erról a ké szóló szavai dósről.mint az Anschlussra tett célzásai nem olyan tatást keltettek,mm aminő azt xixpcl várható lett volna,sőt inkább bizonyos bizalmatlanságot kel tettek a bécsi kormány politikája iránt,amely bár nyiltan nem bátoritja az mochluss-mozgalmat,mégis de faoto szolidárisást akar teremteni Aus­tria és Németország között. Zaleskynek a felszólalását nagyon dicséri a Temps,amely szintén nem helyesli egy állandó kisebbségi bizottság fel állitását.Á lap ezután rátér a rajnai kiüritésről folyó megbeszélésekre s ugy látja, Müller abban a hiszemben ól,hogy azért mert ő szocialista^ Németország majd mindent gondolkodás ós ellenérték nélkül megkaphat a | szővetségésektői„Ha ez valóban megtörténne, a szövetségesek becsapása volna,mert a tapasztalatok azt mutatják,hogy a Németország ós a szövet. ségesek közt megoldásra váró kérdések ma Í3 u^janolyaa morális aspektui demokrat ikus sal birnak,mint a azszmémet kormány hatalomrakerülése előtt„Azok a beszélgetések,melyeket iiüller most Genfben a sz'.vet3ógesek képviselői­vel folytat,csak akkor válhatnának együttes 5-ös tárgyalássá,ha íiüller világosan olyan ajánlatot tenne v amely alapul szolgálhatna a tárjalás ra,2 nélkül kár is volna tár palásokat kezdeni akarni, ha ez nem tör­ténnék meg, Müller legfelljebb csak azt a biztatást vihetne magával ha za Berlinbe,hogy tárgyiások lehetségesek?: lesznek, A népszövetség tanácsa és az egyhangúság ., ázzel a kér­déssel foglalkozik ft.Martin a Journal de Geneve ll.-ben,Mottának azon javaslatával kapcsolatban,hogy a tanács kérjen véleményt a hágai bíró­ságtól arra nézve,hogy vájjon a hágai biróságtól véleményt a tanács egyhangúlag,vagy szótöbbséggel is kórhet-e £ Uartin szerint az e^yi^ngu 3ág,minden hátránya ellenbe,ma még szükséges a nepsz,-ben,de el fog

Next

/
Thumbnails
Contents