Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-11 [1342]

sen voltak érintve, azonban nem azért vagyunk Genfben, hogy hízelgő szavakat mondjunk nekik, hanem az igazságot mondjuk meg. A Frankfurter Zeitung /8-6

74Z hangsúlyozza, hogy Müller kancellár beszéde Genfben és az európai fővárosokban erős benyomást keltett. Az a visszhang, amelyet kelt, persze nem egységes. A kancellár ugy beszélt, mint a világ lelkiismerete. A kiürítési kérdésről nem beszélt határozottan vagy kimondottan, azonban az uralkodó ért. hatalmi politikát / altalános kritikáját erre az esetre vonatkozóan feltétlenül megértették, amikor azt mondotta, hogy miképen lehetne a nyilvánosságban hallható bizalmatlansággal szembeszállanl, ha a kormányok politikájuk kezelésében önmaguk la ugy járnak el, mintha az összes békegaranciák egyáltalán nem léteznének. -_A_JUlnl=. sche Vo

lkszeltung /6-658/ többek között azt irja, hogy a kancel- | lár, anélkül,hogy ki kellett volna ejtenie a^egszál^"csapatok és"kiürítés" szavakat, mégis minden veszedelem nélkül valamivel vi lágosabban fejezhette volna ki magát é

s annak a szükségességére utalhatott volna, hogy váltsák valóra mindenütt a suverenitás és , az egyenjogúság elveit, hiszen ezek az összes szövetségi tagoknak kivétel nélkül alapjogait képezik. A v

osslsche Zeitung /9-427/ drezdai távirata jelenti,hogy a "pre3inei Neu

este N

achrlQhten"g

enri tudósitójána

k ütlanddal é

s Lymans belga külügyministerrel való intervjuját közli,üiriand töbengem bek között a következőket mondotta: A beszéd tartalma a le&Kevésfelepett meg. , , bé sem id&xiraOTsaE&s:. Azt bizonyltja, hogy a megegyezésre és a béke szervezésére való akarat képezi a német kormány célját és őrülten: annak, hogy ezt megállapíthattam. A birodalmi kancellár azonösn országának a nevében olyan kívánságokat fejezett ki, amelyei nek a teljesítése nem lehetséges minden további nélkül, mert erre vonatkozóan - értem ezalatt a leszerelési kérdéseket - a közgyü-