Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-11 [1342]
Müller Hermann birodalmi kancellár a Népszövetség genfi kö zgyűlésén tartott beszédét a reggeli lapok teljes terjedelmében közlik: A kancellár mindenekelőtt sajnálkozásának adott kifejezést, a fölött, nogy Stresemann űr, külügymlnister ezúttal nem lehetett jelen Genfben és jelentette, hogy az ő szelleméhen juttatja kifejezésre a német nép felfogását. A Kellog-paktumot nagy Parisban le játszódott nemzetközi eseménynek moniotta és kijelentette, hogy teljes meggyőződéséhői csatlakozhatik ahhoz, amit az előtte szólók a háború ellenes paktum jelentőségéről mondottak. A széles tömegek az összes népeknél a háborút ellenzik. Ha még bizonyítékra volna szükség, hogy a párisi paktum korunk mély szükségletéhői nőtt ki, akkor egy ilyen bizonyíték abban rejlene, hogy az uj feladatok a népszövetség ezidei napirendjén első helyet foglalnak el. Ha a paktum lemondást jelent az államok közötti ellentétek erőszakos elintézéséről, akkor mindinkább, arra is kell ügyelni, hogy megtaláljuk az eszközöket az ilyen ellentétek más uton való békés kiegyenlítésére. Elégtétellel tekinthetünk vissza - úgymond - arra a fáradságos munkára, amelyet azóta a biztonsági bizottságban végeztek. Németország elégtétellel állapithatja meg, hogy a maga részéről a bizottság ajánlatai már megelőzően a locarnól szerződések, a döntőbíráskodás rendszere é3 facultatlv záradék aláírása által valóra váltotta. Amilyen élénken fordul a legutóbbi évi népszövetségi munka az egyik oldalon a laékebiztosltás problémája felé, ép ugy nem mondható ugyanaz a probléma másik oldaláról, ami a hadieszközök elfojtását illeti. Nem csinálok titkot belőle, hogy a leszerelési kérdés állása komoly aggálylyal tölt el . Azon tagadhatatlan tény előtt állunk, hogy a hosszas tanácskozások itten Genfben eddig nem vezet-
