Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-07 [1342]

Jtresemannt

v járjon közbe a szovjet áráekében^ elynek nagyon rosszul éli a szénára. Moszkva ssorultsága keresztesi egyébkent a német programmot is,.mert azt mégsem mondhatja a német kori.-Íny franciaországiak és kngliának,hogy ha a locarnói politikát nem elég nagylelkűen gyakorolják, akkor Oroszország felé orientálódik majd, oeydoux a Petit -arisién 5,ben igen meleg hangon méltatja otresemann bóls politikáját„ amely értékes annak dacára, hogy hideg észbeli megfontolások diktálják, á párisi tárgyalások,ha nem is volt vagy lesz azonnali eredményük,mégis szükségesek voltak

s

hogy Streseraann megtudja,milyen a francia felfogás a rémetorszagot érdekli nagy kérdésekre nézve.Most már tudhatja otresemann,hogy francia részen meg van a jóakarat ahhoz.hegy további munkáját támogassák s megértbeIte,hogy azok az ellenvetés.ekmelye'kkol találkozott,,olyan komoly alapokon nyugszanak ,amelyeket sem egy- ettőre, sem ellenértékek nélkül,sem pedig komoly garanciák nélkül eltüntetni nem lehet-. " A Figaro 5,. vezércikke utal arra,hogy amig a Rajna meg van szállva, addig a többi veszedelmes nemet törekvőstől Anschluss v keleti határrevizió stb,/ sem kell tartani,. A kiiiritás különben sem jcg,ezt már egy bátor német, Gerlaoh is bebizonyította, 3 ha a kiüritéshez néaet érdekek fizednek, nem szabad szem elől téveszteni azokat az érdekeket,amelyek francia ós szövetséges részről a megszálláshoz fűződnek, Az albán királyságot a

z ifire Nouvelle 5* mint olasz sakkhuzást t'nteti fel^amely ez uton is bekeríteni igyekszik Jugoazlj viát

?

tehát a békét veszélyezte ti,Áz a kérdés,vajjon ez az olasz politika ös3zeegyeztethetó-e a Jzerbiával szovetstg.es Ikrán ciaországjval, firre valószinüleg Briand is gondolt már

;

.