Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-05 [1342]

csolatban újból rámutat a bevándóriási törlfény merev éa hajthatatlan rolt?ínak őszszerütleaségére, tekintve,hogy a letartóztatott magyarok esetében képzett órtókes szakmunkásokról van szó, akikre 1 Amerikában mindig nagy szükség van. Belpolitika. A 24.-i lapok érdeklődése a kót elnökjelölt elfogadó beszédére összpontosul. Smith kormányzó százezer főnyi tömeg előtt és lelkes ováoiőkközepette rogadta el hivatalosan a demokrata párt 1928.-1 elnökjelöltségét, az állami Gapitol lépcsőjén elmondott beszédében. T?unek kimagasló pontjai a prohibiciós törvény módosítása és az állani farmsegély melletti állásfoglalása volt. nagy feltűnést keltett a. beszédnek az a kitétele, hogy állami felügyelet alatt kellene megengedni az italárusitásty Az itaikérdősben az államok függetlenségét és szaba'

1 rendelkezési jogát akarja visszaállítani. A bevándóriási törvény mai formájút Smith csak annyiból kivánja megváltoztatni, hogy a családokat szétválasztó paragrafust akarja abból eltörölni. Hive annak, hogy a nemzetiségek között ne tétessék lallönbség, mint ahogy azt a jelenlegi bevándorlási törvény teszi, ,J

!1l^ne van az alapelvnek is, amely a különböző országok kvótáját a 36 év előtti cenzus alapján állapitotta meg. Á külpolitikára vonatkozóan kiemelte, hogy az alkotmány szerint, a kűlállamokkal Amerika szerződést csak ugy köthet, ha ahhoz a szenátus kétharmada hozzájárul, "z jogi elismerése annak az igazságnak, hogy a külpolitikai kérdésekben a nemzetnek felül kell emelkednie a pártpolitikán és egységesen kell határoznia, mi&den külpolitikai határozat gyökerének, mondotta Smith, a népakarat többségében kell lennie Smith ugyanúgy mint tiltson esküdt ellensége a titkos diplomáciának, amelyet az ország és világ átkának tekint, erősen hangoztatta a öélamerikával való viszony kiraélyitésének szükségességét és a republikánus akiiniszt