Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-29 [1342]

kowiól jelenté miatt történt* A keresztény szak

szervez

etek ne

mzetközi jcpn^resasfliaaJviüncnenben folyt le. A gyűlést Scherrer svájci nemzeti tanácsos nyitotta meg. A Germániá-n^wi?.7-4ö0/ erről j^zö^^tjaaojiitása szerint a szociáldemokrata-kommunista mozgalom osztályharcos és hatalompolitikai beállításával ellentétben a keresztény szakszervezeti mozgalom o .lUiikísosztályaak észszerű és értelmes beleillesztését kívánja mint egyenjogú hivstásnak az államközösség Kormányzati szervólja. Az európai államok munkav--'Halói számára ujabb nagy veszedelem tű- • nik fel az ázsiai népek erős industrializálásában. Itt mutatkozik a munkás-kérdések nemzetközi rendezésének xa&aságassá és egy nemzetközi munkajog megteremtésének szükségessége uj megvilágításban. Nincsen más ut az elért és jövendőbeli vívmányok biztosítására, mint a nemzetközi megegyezés alapján. Stegerwald dr. volt porosz mlnlsterelnök kifejtette, hogy mindaddig, amíg az emberi munkaerő nem talál* ja meg őt megillető állást, addig nem lehet gondolni a munkásság radikallzálásának visszaszorítására. Jerrarens főtitkár jelentésében utal arra, hogy a keresztény Internacionálé 8 év óta követeli jogát Genfben, ahol nem hajlandó hamupipőke szerepet elfogadni. A JLageb 1. /26-455/^oOvj^et-üroszország-i levelezője Paul JcMffer hosszú tudósi tás keretében foglalkozik a sovjet-kormány legújabb agrár-Intézkedéseivei, amelyeknek első jelensége 100.000 hektárnak az Észak-Kaukázusi lehetőleg traktorokkal való megművelésében és a parasztság jllen Intézett kíméletlen harcban nyilvánul meg az egész vonalon. A Berliner Tagebl./25-4í34/moszkval levelezőjének távirata a "Víecpernaja Moszkva" cimü lapnak az angolfrancia egyezményről a "Krasznaja Jveizda" cimü katonai lap nyomán tett megjegyzéseiről ad hirt, amelyek szerint Franciaországnak abban az esetben, ha a szovjet-unió ellen Anglia részéről végrehajtott katonai akció p^ptáv, -^tenen hivatalosan semleges marad,