Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-03 [1341]

dósek megsértése volna. Kérdés azonban,hogy vájjon Anglia és főleg Amerika az Anschluss ilyetén megvalósitását olyan támadó cselekménynek fogná-e föL, amely közbelépésre jogosit. Attól lehet tartani,hogy nem* Tehát azok az országok,amelyek megkísérelnék ebben az esetben a szerződéseknek érvényt szerezni,abba a veszélybe kerülnének,hogy támadóknak tekintik őket. Ezt a kérdést tisztázni kellene.Franciaországnak is,Angliához hasonlóan nyiltan és kereken ki kellene jelentenie,hogy bizonyos esetekben nem maradhat közönbös* - A fiilat in 1 szerint való szinti, hogy az angol-francia flotta^ egyezményhonorálj a Franciaországnak a szárazföldi haderő tekintetében eddig is képviselt felfogását, a haditengerészet terén viszont az angol álláspont fog a néhány fontosább pontra nézve Franciaország részéről elismertetni. A megegyezés mindenesetre nagyban elősegíti a leszerelés megoldását* - A Journal 1.szerint bár az egyezmény nagy haladást jelent élére, még végleges megoldását a leszerelés kérdésének nem jelenti, mert mint a múltban láttuk, gyakran részletkérdéseken hiúsult meg az államok megegyezése. - A Fugaro 1. ugyanezen a véleményen van, de igen fontosnak tartja azt is, hogy Anglia és Franciaország^' amelyek mindketten a béke őrei,egy ilyen fontos kérdésben össze tudták egyeztetni érdekeiket* 4 A baloldali Oeuvre nem mer nagyon optimista lenni azokra a koncessziókra nézve,amelyeket Angliának Franciaországgal szemben tennie kellett. Az angol-francia flotta-korlátozási egyezmény szövegét még nem közölték a nyilvánossággal. Csupán a külügyministerium egy kommünikéje jelenti be,hogy a már régebben folyó angol-francia tárgyalások megegyezésre vezettek e kérdésben. Az egyezmény teljes mértükben megóvta Franciaország haditengerészeti érdekeit,tehát