Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-25 [1341]

s szárazföldi fegyverkezé3bez jutunk ol. A francia hadseregtartalakok korlátlan kiképzése ellen vnló angol tiltakozásnak vége. Titkos megállapodás van tehát közöttük, amely persze csak a legközelebbi genfi ülésig maradt titok. Még angol radikálisok, akik súlyos aggályokkal néznél' elébe az angol-francia kompromisszumnak, ugylátszik félreismerik még ezen különleges angol engedménynek a horderejőt

6 E tekintetben a tudósító a Manchester Guardian és a Nation-t idézi. Majd arra figyelmeztet1 honfitársait, hogy ne essenek abba a hibába, hogy jeleket és csodákat lássanak ottan, ahol nincsenek ilyenek,, Olyan incidensek, ,mint az angol francia rajnavidéki hadgyakorlatok, vagy a franciáknak és angoloknak egyrészt ős az olaszoknak misrészt a szófiai demarsoknál törtónt egymás elleni működése minden más időben megtörténhetett volna. A nőmet sajtómé a liberális angol sajtóhangok iránt való előszeretete mindig kedvezett azon befolyás tálbeoslósének, amellyel az angol a r>jnamenti politikára birnának. A valóságnak ezzel *az őp emberi ész követeléseivel* sohasam volt sok dolga. Az európai politika ABC-jéhez tartozik, hogy íranciaor szág adja meg nagyjában a Rajnavidőkkel a hangot és kivéve a Ruhr-polia tikát, Anglia ritkán érzett leküzdhetetlen skrupulusokat, hogy franciak kicsinyben is hangot adjanak* Hzenkivül még kételkedni lehet abban,vájjon Anglia magában a megszállásban ki fogja-e valaha jelenteni érdektelenségét, amig a jóvátételi kérdés függőben van. ás az a szerep, amelyet az olasz francia viszonyban játszik, hasonlit és mindig hasonlított ahhoz a szerephez, amelyet a német-francia viszonyban játszik. Az utóbbit évek ismételt balkanválságainak egész tapasztalata arra céloz, hogy Anglia a francia politika felé hajlik valahányszor ős minél inkább él^ző-'ik ki komolyan az olasz-francia ellentót. rundig csak aránylag igen szűk tér volt az, amely Angliát Olaszország adott közvetítőjének és barátjának tüntette fel

s Ott ahol - mint Szófiában - közvetlenül a Kis-