Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-25 [1341]

11„/ politikai összefoglalásában GaléottJ Magyarországnak is szentel egy cikket

e ^bben arra mutat rá, hogy a magyar politikát ujabban kát csalódás érte: az egyik gróf Bethlennek az a nyilt beismerése, hogy az Olaszországgal való antant eddig nem járt semmi kézzelfogható ere^mánynyel, a másik ^oebenek a Burgenlandra vonatkozó deklarációja. A dócilJbft zionált ^Migyarország irja a i?,C.- örömek hiján most a kárörömbai leli kedvét, és megelégedéssel szemláli romén ós jugoszláv szomszédjainak belpolitikai kriziseit, Budapesten ugyanis abban reméig kehnek, hogy a jugoszláv krizis vissaa fogja terelni a horvátokat Nagymagyarország keblére, "rre vonatkozóan az ^.C, egy passzust idea a Nemzeti Újság egyik cikkéből.. A Pp3ti Napló - irja - viszont "rianonxa vezeti vissza a román parasztpártnak parlament ellenes magatartását. Sőt az T?st annak a reményének ad kifejezést, hogy fl román ég jugoszláv események jobb belátásra fogjál--, birni a nagyhatalmakat, amelyek hatalmi hóbortjukban balkanizálták ""urópátv Az E.C* különösnek tartja, hogy a magyar közvélemény, amely még rövid idővel ezelőtt egy jugoszláv orientációra, sőt Jugoszláviával való szövetségre gondolt, most az országnak első nehézségeit Horvátország bekebelezésére szeretné felhasználni. T?gyes budapesti lapdk azt is állítják, hogy a horvátok ellenzékieskedése Belgráddal' szemben sokkal hevesebb, mint volt annak idején Magyarországgal szemben,, Tíz igy is van - irja az T^C, v-Csakhogy a magyar lapok elfelejtik hozzátenni, hogy a horvátok azőrt harcolhatnak olyan nyiltan és vehemensen autonómiájukért, mert egy szabad é3 kxs mm mm m-a »•* demokratikus állam részesei, amely széleskörű tol^Qjlnciát gyak JTOI , A magyar uralom alatt a horvátoknak tiltakozó deklarációkkal kellett beérniök, m«rt minden más ellenkezési módot vérbe fojtottak az olyan kegyetlen bánok, mint aminő: többek között iüiuen Hőderváry is volt., A Eumanite /?.!/ & moszkvai kongresszus gyarmatügyi bigott-