Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-23 [1341]

olmmel Budapestről keltezve ti- jegyű cikkíró a Kramár-Ivánka-féle tót csehszlovák nemzeti demokrata/Hárodny Pcnnikben /18-187/ vezetőhelyen foglalkozik Bajssa József egyetemi tanárnak a Magyarság aug 15„- i számában megjelent cikkével, amelyben a kisebbségi kérdéssel foglalkozik, A sovinista lap cikkírója többek között irja, hogy Magyarországon észrevették, hogy a legnagyobb vereséget nem Londonban és Párisban

s hanem Szlovenszkó, Erdély, Burgenland, Bánát vároaaiban és falvaiban szenvedtek* Ha erről eddig nem is esett sok szó a magyar közvélemény ben> néhány bátrabb fej elárulta a gondolatait, hogy a Magyarországtól elszakított nemzetek nem kívánkoznak vissza az olyan államba* amelyben még a nyelvük ős kultúrájuk legprimitívebb jogalt sem ismerték elu Ha valamikor kevés remény volt a magyarországi nem magyar nemzetek felszabadítására ée mint csodáról lehetett beszélni. .. : r a tótoknak, románoknak stb, a magyar uralom alól való fölszabadulásáról . nem kisebb oaoda az^ amikor ma azt látjuk, amint * legalább néhány teoretikusan gondolkodóban ** változik a nézet a ma gyar praxisról, amellyel a XIX,. században a magyar állam alakult

# Magyaroraitást, magyar egységes állameszmét /igy magyarul Befrmegjr./, Magyarországon csak e;gy nemzetnek; a magyarnak elismeréaét, a 30 mii* lió magyar nemzetről való beszélgetést m mindezt Bajza egy

;! tanár 11. luzióknak mondje

? amelyből Magyarországnak ki kell gyógyulnia,. •Ma« gyarositani, plána kormány esz közökkel a XX* században nem lehet.. 30 millió magyar és más hasonló frázisok a múltban is sok bajt okoztak Illúzió volt az egységes nemzeti állam a Kárpátoktól az Adriáig szóló frázis, A magyarosítás gondolatát végleg el kell ejtenünk és meg kell barátkoznunk a territoriális és nemzeti autonómiák rendszerével.*