Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-21 [1341]

za,hogy minden gondok első gondja az ország helyfceállitása,a trianoni határokon tul élő halálraitált magyarság megmentése s ennek a gondolatnak a zászlóját tűzte ki lord Rothermere Európa piacán s ma már az egész világ lelkiismeret tudja,hogy a magyar igazság helyet követel az Isten napja világosságában. A magyarság ezidei szt. István-? napi fohásza ebben az egy szóban foglalható összet napi reviziá. Az egész magyar sajtóban az összes szt. István/ cikkek végkonkluziója ebben a két szóban fejeződik ki; revizió és feltámadás. Sir Alfréd fíopkinson beszélgetést folytatott a magyar-román optáns-ügyröl a Mester lloyd londoni munkátársavai. E beszélgetés során Sir Hopkinson mindenekelőtt kijelenti,hogy őszintén szólva nagyon meglepte a népszövetségi Tanács júniusi állásfoglalása, de még jobban Chamberlain eljárásának módja,amellyel ezen állásfoglalást a parlament előtt igazolni akarta. A népszövetségi Tanács határozata a konfliktust természetesen nem oldotta meg. Ellenkezőleg csak az tünt ki belőle,hogy Ü népszövetségi Tanács tel.iesen elmulasztotta kötelességének teliesitósét, nem tette lehetővé,hogy a magyar optánsoknak Romániával szemben fennálló követelésejamint azt a békeszerződés előirja,ama tribunal elé kerüljön elintézés végett., amelyet a Tanács éppen erre a célra állitott fel. Ez pedig azt a kérdést is magábanfoglaljs ,hogy ünnepélyes szerződéses kötelezettségek,melyek szerint nemzetközi viták vegyes választott biróságok által intézendők el, ajövőben kötelezőknek tekintendőke.

vagy sem- Arra a kérdésre,hogy Magyarországnak mi a teendője,hogy a magyar-román agrár konfliktusban jogahoz juthasson, és remélhető-e,hogy a Tanács saját júniusi hatírozatát szükség esetén megváltoztassa,Sir H. ki jelenti, hogy a genfi eseményekről szóló jelentésekből nyilvánvaló,hogy politik

ai természetű meggondolás befolyásolta a Tanácsot arra.,hogy