Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-18 [1341]

jelentenek, Itália jóindulatát mutatja, hogy tekintettel Szerbia nehéz paroeire türelemnél várta a ratifikálást, Itália őszinte barátságot akar Szerbiával és kívánja, hogy "Szerbia ne rontsa meg hamis lépésekkel a békés munkálkodás lehetőségét, A kis népeknek nta lehet feladatuk a nagy problémák megoldását keresni, amely a nagyhatalmak dolga. Szerbiának a jóbarátságot kellene keresnie Itáliával és remélhetőleg a Hettuno-szerződé sok valaha erői eszközei lehetnek a balkáni békének.A Tribuaa 17 iSumankovios beszédét világ gosnak és céltudatosnak mondja, amely rámutat arra, hogy nem uj szerződésről van sző, hanem rég függő szerződések ratifikálásáról, mert ha • szerződéseket nem ratifikálják, a jó viszony Olaszországgal veszélyeztetve lenne, JS kijelentések éa a legutóbbi délszláv események meghazudtolják a szabadkőműves* olaszellenes sajtó rágalmait. Kitűnik, hogy l.a szerb-olasz viszony rosszabbodása káros Surópa békéjére éa az idézte elő a belső zavarokat a délszláv államban, amint azt Sauerwein és a Matin tárj osztotta, 2. ncn a Hettuno-szerződések az alapoka a szerb-horvát viszálynak, és 3. Itália ncn : avatkozik bele e belső zavarokba, amint azt türelmes várakozása is mutatta a szerződések ratifikálására, tokintettel lévén a belső zavarokra. Itália j jő viszonyban akar lenni a délszláv állammal és óhajtja, hogy belső nehézsé geit megoldja. Másfelől azonban Itália elvárja a ratifikált szerződésok lojális végrehajtását. Végül utóiratban hozzáteszi a cikk, hogy az európai béke érdako volna, hogy a francia sajtó minél kovtstbbot foglalkozzék <> ratifikációval. A többi lapok csak jelentésekot adnak a ratifikálásról és a horvát helyzetről. A Tribuna 15 kiemeli, hogy Moszkva nagyon fájlalja Rádiós halálát, akitől sokat remélt.