Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-18 [1341]

szerb hadsereg ne vonuljon be Horvátországba; 7

?zt a határozatot azoknak a napokban hozták, amikor a horvát nemzeti tanács tött|neti nevezetességű ülései tartotta.;, Trumbics akkor Parisból értesítette honfitársait a nagyhatalmak határozatáról éa a táviratot a nemzeti tanács elnökéhez címzetté. "Fiz az elnök azonban Pribicsevics SzvetO'zár volt, aki Trumbics táviratát egyszerűen zaebrevágta és C3ak akkor mutatta meg a nemzeti tanács tagjainak, amikor már kimondották a csatlakozást. Simon Vilmosnak ez a Zágrábban a horvát politika, egyik beavatott tagjától szerzett információja minden esetre jellem ző Trumbics és Pribicsovica viszonyára., horvát Trumbics dr, a Pesti Hirlap munkatársa előtt most a helyzetre vonatkozólag a következő kijelentéseket tettei "éa a hely> zetet komolynak és kényesnek látómba belgrádi parlamentben revolver merényletet követtek el, három képviselőt megöltek, kettőt mégsegesitettek A megölt képviselők között van Radiae István a horvátokvezére- A fontos ebben az, hogy Radicsot mint a horvátok vezérét öltők meg., ^Z' az oka annak, amiőrt a horvátok nen térhetnek vissza ebbe a skijotinába• A horvát képviselők és a zágrábi skupstina között nagy szakadék tátong. A belgrádi urak hasznot huztska horvát képviselők távollétéből, amikor a skupstina tárgyalásait folytattál: a horvátok ellenőrzése nélkül R&dslcs a gyilkos revolverével olyan helyzetet teremtett, amely megfelel a belgrádi urak mentalitásának akik ebből hasznot huták A horvát népben általános a felháborodás a vároaban és falukban egyaránt •Arra a kérdésre, hogy lehetségesnek tartja- e Trumbica a kibékülést Zágráb és Belgrád között, Trumbics kijelenti, hogy az első kérdésben afott válasza bizonyltja, hogy a belgrádi kormány; magatartása annyira Intranzigens hogy egy olyan kibékülésről, mely horvát részről elfogadható volna, nem igen lehet szó. Arra a kérdésre pedig, hogj mi fog történni ab