Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-17 [1341]

doktrína képezte. De az európai diplomaták ezt nem alarták meglátni, mert nagyon komplikálta volna a középeuropai problémát és a hármas entente erélyes átszervezését tetteiolna szükségessé* Franciaországban és Angliában a választási érdekek is tiltották a dolgoknak meznélküli valóságban való meglátását. Hiszen Seydoux most is előszót ir Charles-Roux könyvéhez, anélkül

5

hogy a pánger~ manizmust csak egy szóval is említené, A háború keletkezéséről most publikált angol dokumentumok ezt a pántot szintén ignorálják. Dacára a háborús leckének, végzi fért. * német probléma velejét ma sem akarják nyíltan megnevezni, mert nagyon is rávilágítana a genfi és locarnoi koncepciók veszedelmére. Nem csuda tehát, ha a pacifis** tákolmányok, olyan törékenyeknek bizonyulnak.. Hosszas Anschluss-ellenes cikket ir a Figaróban /W Ulysse, valamint a Journal des Débats 14. Mindkét lap céltudatos, erélyes francia politikát sürget az Anschluss- veszeablemmel szemben, MAGYARORSZÁG. - UTÓDÁLLAMOK./ Pótlás a 16.-Í fr. lapszemléhez, / n

Az Anschluss és a Burgenland" címen a Temps 10 budapesti tudósítsja/Le Go/ rokonszenvező hosszabb cikkben vázolja a- magyarok felháborodását a pár.germánoknak burgenlandi aspirációi felett. Behatóan ismerteti milyen körülmények között vitte keresztül Ausztria^ Olaszország támogatásával^a párisi békekonferencián azt

s hogy Nyugatmagyarországot neki Ítéljék ás megértően ir a magyar fölháborodásról, melyet az osztrák fegyvertárs perfidiája keltatt* Majd arra mutat rá hogy a Sopron város és vidékén lefolytatott népszavazás eklatáns xódon rácáfolt azokra,akik a burgenlandi területvannekcióját a vdlsoni elvekre alapozták. Ezek az elvek egyébkánt csak ürügyül szolgáltak, A Burgenland bekebelezése a nagy német párt politikai agitációjának következménye volt

P és