Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-13 [1341]

a lap hangsúlyozza,hogy ugy Pribicsevics, valamint Macsek dr< erélyesen hangsúlyozzák az aiiünomiára, az állam föderativ átépítésére irányuLó cövetelesüket,azonban mindketten mas részt megismétlik a jugoszláv allameszméhez való ragaszkodásukat is ugy hogy náluk is megvan a remény a válság megoldására Pribicsevics kijelentéseiből a következek emelendők ki:; "Mindenekelőtt meg akarnám állapitani,hogy összes törekvéseink a délszláv állam keretében mozognak, Radics maga a délszláv eszme barátja és harcosa volt. Mi sem akarjuk a délszláv formájának állam lerobbantását,hanem bensi/rekonstrukciójá±.»azonban alapos rekonstrukciót a teljes egyenjogúság és egyenrangúság báásán ós alkotmányunknak legmesszebbmenő föderativ kialakításának alapján,amelyről mégtanácskozunk,Ha itten Horvátország és Szerbia között persz^unióról esik szó, akkor ez nekem már tul messzemenőnek látszik* A mi célunk egy olyan föderalizmus,amelyben minden délszláv nép,mindfiat, amit az í összállam biztonsága és élete feltétlenül nem kíván meg, teljes autonómiában, saját hatáskörben önmaga igazgat, Macsek dr.. többek között a következőket mondotta: A dolgok további fejlődése Belgrádfiól és politikai beállításától függ. Önálló Horvátországot akarunk, azonban külpolitikai o:co£ból az elszakadás ellen vagyunk. De a jugoszláv állam a mi számunkra nem reprezentál népeszmét,hanem csak állameszmét,amelyet mi még ki akarunk épiteni,amelyhez az összes délszláv népek, beleértve a bulgárokat,tartozzanak. Így fogta fel ^adics ezt a gondolatat* Hogy a föderalizmus milyen mértékét érjük el,* természetesen a viszonyoktól függ. Minél több szabadság és önállóság, annál iobb. Közös határ, KÖZÖS vámterület, közös külképviselet, Jól van azonban,hogy egy közÖ3 hadsereg szükséges-e, arról már vitatkozni lehet. De remeiem,hogy minden Dekás uton lesz megoldva*