Lapszemle, 1928. augusztus
1928-08-09 [1341]
KÜLPOLITIKA. Csicserinnek azt a kijelentését.hogy üroszorsz-ig haj landó a Kellogg-paktumhoz csatlakozni , a Kölnische Volkszeitung 5.65^ diplomáciailag mindeaefle.tre nagyon ügyesnek mondja, különösen az időpontnak közvetlenül az angol-francia külön egyezmény után való megválasztásában,ami az Egy-Államokban nyilvánvalóan rossz hangulatot kelt. Persze meg fogják engedni a bolseviszta ravaszkodók azt a kérdést,hogy miképen illenek e béke-o£t'enzivajukhoz Bucharinnak a moszkvai bolseviszta kongresszuson elhangzott harcias hangjai,aki a világforradaLomnak egy nagy háború utáni győzelmét hirdgtte.De különben az ember megszokta mar,hogy a szovjet urai Moszkvában váltakozó szerepekkel dolgoznak,amelyek közül ez egyik diplomáciai használatra, a másik a kommunista házihasznaiatra 8zolgál. Így tehát nem kell csodálkozni ,azon sem, ha a Kelloggpaktumot hol szélhámosságnak mondják ,hoi pedig kijelentik, hogy hajlandók abban közreműködni. Az Anschluss-tüntetések elj.en folyt atott francia polémiát teszx szóvá a Vossische Z.7. 369 bécsi levelezőbe K ari Lahm, arracélozván,hogy az Anschluss-mozgálmat német mesterkedásnek mondják,Loebe bír.elnököt pángermanistának nevezik és német auuexiőrói vagy imperializmusról beszélnek,ugyanakkor pedig azt kívánják,hogy az Anschluss helyett az* Európai Egyesült Államokat segitse megteremtem Németország és Ausztria is. Ezzel - úgymond - mar gyakran, megakartak vigasztalni benünket német-osztrákokat. Mindaddig,amíg csak propagandisztikus és akadémikus beszédeket tartottunk az Anschluss mellett, egy lépéssel sem közeledtünk hozzája. Csak akkor vették a dolgot komolyan,amikor az osztrák-német munkaközösség hozzáfogott
