Lapszemle, 1928. augusztus
1928-08-09 [1341]
lyesen Ígéretet tehetek, hogy minden magyar anyanyelvén nyerhet iskálái oktatást. A magam részéről is azon leszek, hogy a magyarság legfájóbb sérelmeit a kormány mielőbb gyökeresen r en dezze A magyar nincsteleneknek éppen olyan jogaik vannak,mint a szláv földnives szegényeknek. Bl kell ismerni, hogy az összes magyar földigénylőket ma már nem lehet kielégíteni, mert az agrárreform alá eső földek legnagyobb részét mar szétosztották, -z azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy araenynyiben revizió alá kerülő földekből valami felszabadul, elsősorban a magyar földigénylóknak Ítéljük oda....A gazdasági reformnak annyi hibája van, a tévedések olyan súlyosak voltak,hogy következményeit megérezte az ország. Mi tagadás, a termelés visszafejlődött....Azt la tudjuk,hogy számos visszaélő3 történt s ezért a kolonizálást a Vajdaságban teljesen beszüntetem ős oda többé telepest nem küldök. A Délbácska /£/ Krafft beszéde alapján azt közli, hogy a délszláv állam 600,000 nőmet lakosa közül 200,000 nem tudja gyermekeit németül Írni-olvasni tanítani, Vasárnap Verbá3Zra érkezett 40 birodalmi német diák-turiata, kiknek közreműködésével a sváb főiskolai tanuló ifjúság estőlyt rendezett, melyen nemzeti különbség nélkül nagyszámmal jelent meg a közönsége Estély után tánc volt s ezen a csárdást is táncolni kezdték. Brre a sváb diákok éktelen fütyöléssel tiltakoztak s azt kiabálták, hogy botrány, hogy náluk csárdást mernek táncolni. A Dőlöácska /&/ figyelmezteti ezeket a németországi egyetemeken tanuló ifjakat, hogy a kisebbségi sora nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy kőt egysorau kisebbségi testvé->*nemzet egymás tánca ellen tüntessen. A bácskai tótok Bácspetrovácon nemzeti ünnepet és politikai gyűlést tartottak^ melyen Huba BoliiszláV dr. a belgrádi cseh követség titkára is megjelent kormánya képviselőtében A gyűlésen határozatot hoztak s" A vajdasági tótok*akik 7000 szavazat felett -«nd«lkeznok,a legerólyesebben elitélik Rácaics Punisa gaztettét ó 3 követelik a tiszta
