Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-04 [1341]

a ^ópszövetsgé tegye .ssgálat tárgyává vajjen nincs en-e ok arra,hogy a versaillesi szerződés 80-ik §-a melyen Ausztria is elismert a st. germaini békeszerződésben,megváltoztattassák. Egy ilyen javaslat r« .aat indítana meg és talán számos jóakaró fordulná el lusztriátől. lilás kérdés, ha más oldalról jönnének revizióa kívánsággaljakkor persze Ausztriának is fel kellene lépni ilyennel. Természetesen Ausztriaiból kellene kiindulnia asvonstícozó nyilatkozatnak valamely ünnepélyes parlamenti határozat után és nem Kémetorsz.-nak kellene elsősorban megjelennie. Az Anschluss nem volna Német* ország katonai ercsitése,s«t inkább gyengítése volna,minthogy Ausztriát mint előretolt területet nehezen lehetne megvédelmezni,tehát vádelemre volna szüksége. Az ellentállás részben csak abból az érzésből ered,hogy Németországot nem szabad megnagyobbítani mert ezáltal relatíve más válna kisebbé. az az ellentállás azonban nem fog tovább tartani mint Anglia tartózkodása ós fe'ranciország makacssága és ha tovább tart,talán nem volna egészen kilátástalan a Hemzeközi Döntőbírósághoz való fordulás. A Kellogg-féle amerikai békejavaslat eredete felett elmélkedik a íagbl-ban /S.regg./ H.Wickham Steed a Times volt főszerkesztője azzal vezetvén be cikkét,hogy előnybea részesiti a kellemetlen igazságot a - tetsző hazugsággal szemben, már pedig a Cooludge^Kéllogg féle békejavaslatok és a béke ügyében egy jc

t adag kellemetlen igazságra van szükség. Sok ideális motívumot koncedál az anerikái népnek Cooliflge* nak és Kellogg-nak, azonban amikor a rault évben Amerikában járt,amerikaiak neki az amerikai békejavaslat indokát a következőképen magyarázták meg: Mindnyájunknak valamelyes