Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-04 [1341]

a nemzetközi diplomáciai érintkezés egyik udvariassági aktusa le az ez a kitüntetés. Locarno után kellog-paktum becsületrenddel, llémetországban nyilvánvalólag nagy örömmel fogják látni ezt a francia gesztust^ a nemzetek érzését azonban még sem ezek.a külsőségek befa lyásolják, amig a Rajna partján idegen katonák állanak; a német még finom ötletnek láthatja csupán ezt a kitüntetést, ám nem politikai cselekedetnek.. A diplomácia virágnyelve Mába szólal meg, a népek szive őrthetőoben dobog., Mi tudjuk és éreztük csak legjobban, mondja a Nemzeti Újság, mi., akikkel a világosan semmi sem tudná feledtetni idegen járom alatt sínylődő véreinket, Hem külsőségek, hanem cselekedetek hozhatják közelebb a nemzeteket,tettek^ amelyek olsöprik az Igazságtalanságokat Nincs a világpolitikának olyan eseménye, hogy mi másra tudnánk gondolni, mint a mi ügyünkre, mert senki sem érezheti jobban mint mi, hogy az igazságot nem pótolhatja sem erőszak sem udvariasság s még egy szép francia gesztus sem. Hörriot'kölni beszédéi; a? összes lapok kommentár nélkül kivonatosan • a ismertetik, Herriot Köln polgármesterének üdvözlő szavaira azt hangoztatta, hogy a kölni összejövetel ösztönözze az egész nemzetközi sajtó képviselőit, hogy ennak azt a szimbolikus jelentőséget tulajdonit ja, amelyet érdemel és legyenek segitsógére a politikusoknak a béke biztosításában A kölni a'nct 600 évig épi tették, de talán nehezebb vállalkozásnak látszik, hogy felépíthessük a béke és az igazság templomát* Az alapköveket már leraktuk, az em beriség nem várhat tovább és tőlünk függ, hogy ezt az épületet befe jezzük és a tömegek szakíthassanak egymás gyűlöletével, Briand tárgyalásai a német nagykövettel* A Magyarság párisi tudósítója beszámol a Joruanl ama értesüléséről, hogy Brianö csütorrokon ujabb tanácskozásokat folytatott Qoesch párisi német nagykövet tel a zwaibrückeni záflzlóincidens ügyében,