Lapszemle, 1928. július

1928-07-27 [1340]

nem Burgenland türelmes lakosságától, hanem oda nem tartózó idegenektől erednek* Hogy Burgenlandnak bécsi konzervativan gondolkodó és tartóp rendet óhajtó lakossága mit akar, annak csalt ő maga a megmondható ja» Azok az események, amelyek a tavalyi bécsi forrongásra vezettek semmiesetre sem szólanak ameliet, hogy Leser urék megváltó eszméiért lelkesek dn éne k« A Pesti Hirlap párisi' jelentést közöl, amely szerint a Le Temps római tudósítója jeíenti 8 hogy a Bécsben lezajlott csatlakozási tüntetések az olasz közvéleményt teljesen hidegen hagyják^ a sajtó is csupán a francia kommentárok közlésére szorítkozik* Az olasz külpolitika sokkal nagyobb súlyt helyez a tényekre ,„ mint a szónoki tüntetésekre s amellett már sokszor világosan kifejezte állásfogl.^Lását „ amelyeiét seramiféle bécsi ós berlini "beszédek és újságcikkek semmiesetre* sem módosíthatnak* A csehek és a magyar diplomák « A Nemzeti Újság, Magyssr ság, Újság, 8 Orai Újság, Magyarország szóváteazik a Lidové Noviny cikkét , amely azzal a beállítással'* próbálja mentegetni, hogy a magyar diphogy lomák nosztrifikálását a csehek megtagadták,/annak oka a magyar irredentizmusban keresendőd A Nemzeti Újság megjegyzi, hogy a Lidové Noviny őszintén megvallja, hogy a csehszlovák " állampolgárok gyennekeinak a magyar egyetemen baló tanulását akarják megakadályozni, tehát a magyarság lelki és .kulturáli s kapcsolatainak szétszakítása a cél» Azzal az alattomos rágalmazó lelkülettel, amely Prágát vezeti, a kulturelienes merénylet a magyar ifjúsági szervezetek irrendeta törekvéseivel s a magyar egyetemek csekélyes értékékü képesítésével magyarázzák. Nyilvánvaló, hogy ez a magyarázat gyáva kibúvó a tények bevallása előtt. Arról nem is beszélve, hogy a magyar egyetemek képesítését az egész világon mily magasra értékelik, hiszen Csehországnak még nagyon sokat kell ha-