Lapszemle, 1928. július

1928-07-20 [1340]

ragrafust, amely a magyar "békedelegáció követelése folytán iktattatott be „ rúgná fel a világ közvéleménye előtt? Ha nem kötelező az egyik paragrafus, nem kötelező a többi sem,. Azzal fejezem be felszólalásomat, hogy Vészi József direkt kérdésére azt mondom, hogy a magyar kormány újból fel fogja vetni a kérdést a Népszövetség előtt •>**«aa>-asM«> — » —mmm — — mmm — mmm mmmm mmmm "»• •— - — — — — és pedig ha nem lehet a régi petició alapján, ugy egy uj petició alapján, de nem hagyja elütni az országot attól az egyetlen jogától., eraelyet a trianoni szerződés szamára megad* Bethlen miniszterelnök e válaszát ugy Vészi József,, mint az egész felsőház egyhangú örömmel és bizalommal vette tudomásul , A magyar eajtó teljes egyértelműséggel hangsúlyozza, hogy az egész közvélemény egyetért e tekintetben Bethlen miniszterelnökkel,, A Pester Lloydi,Magyarország hangja cimü vezércikkémm mm 9M ben azt fejtegeti, hogy Bethlen miniszterelnöknek Vészi interpellációjára adott válasza nemcsak a magyar kormány, de az egész magyar nemzet állásfoglalását tükrözi vissza B Az interpelláló;, C3akugjr mint a miniszterelnök nagy tartózkodással nyilatkoztak, nyilván azzal a szándékkal, hogy elkerüljék a sajnos már meglévő ellentéteket és utat találjanak azoknak korrigálására

0 Okfejtésében az interpelláló két momentumra alapit ja azt a feltevését, hogy a brit külügyminiszter revideálni fogja utolsó nyilatkozatát; egyrészt a- nagyvisszatetszésre , amelyet e nyilatkozat - magában Angliában - a közvéleményben és a parlament mindkét házában keltett, másrészt Chamberlain állásfoglalásának megváltozását reméli azért, nert a Döntőbírósági elv védelme most egyidőbe esik a Kellog-paktum sorsának eldöntésével . A Pester Lloyd ezután Bethlen grófnak azt a szeli mes fejtegetését méltatja, amellyel Chamberlain formulájának különböze értelmezési lehetőségeit magyarázta, amely módot ad a Döntőbírósági