Lapszemle, 1928. július
1928-07-20 [1340]
ban elvtársai, egyértelműen ismerték el, hogy Magyarország kétségtelen joga követelné a magyar-román Vegyes Választott Biróság kiegészítését., Ha ez a jog nem teljesülne,, ezzel nemcsak Magyarország jogán esik csorba s nemcsak a nemzetközi biráskodás intézményének égés? alapja dőlne meg, de megtámadtatnék a trianoni szerződés joghatása is 3 Nemsokára az angol alsóházban 3 politikus ugyanilyen szellemben intézett kérdést a kormányhoz*. Ez a három pelitikus ellenpólusán áll a konzervatív lordoknak, mert az angol munkáspárt tagjai ebben a kérdésben azonban ugyanazat a nézetet vallják,, igy meg lehet tehát állapítani, hogy az angol közvéleményben erre nézve teljesen egységes fel fogás alakult ki„ Az angol sajtó is ritka egyértelműséggel vallja Magyarországnak azt a jogát, amelynek alapján követeljük a Vegyes Biróság kiegészítését $ Ezt Ú jogot nem ezabad senki által sem megszegni, mert ennek végeredményben a Népszövetség ós a nemzetek közötti bíráskodás eszméje vallaná kárát:, ISzt hangoztatja a konzervatív Times, mint a liberális Manchester Guardian éa a munkáspárti Daily Herald* Mivel m mom mm* mm mm mmm mm mm m mm mmm mm mmm mmmm Chamberlain ilyen körülmények között szemben találja magát az angol parlament két házának közvéleményével ^ bizonyára meg fogja találni a módját,, hogyan Mhesfeíi deferálni az angol közszellem előtt, amely a parlamentáris kormányzásnak alapja ; ,- Chamberlain bizonyára meg is fogja találni a módját annak,, hogy a maga egyéni presztízsének minden csorbája nélkül hogyan lehetne deferálni ennek a nemzeti köz szellemnek? Van még egy motívum, amely bennem azt a reményt megerősíti, hogy még nem hallottuk utolsó szavát Sir Chamberlainnek tebben a kérdésben^ Talán ebben az órában nyújtják át az É*Am í ,IOgy,ÁllaBiok londoni követének a Brit Birodalmi kormány válaszát, a J^aojiik K£llo& J&J&J m l&t m £% , amelyben arról van azó 3 hogy a háború, mint a politika eszköze elimináltassék, el Ítéltessék, megbélyegezte saék A háborúnak„ mint a politika esz-
