Lapszemle, 1928. július

1928-07-19 [1340]

19C8 április 13-án a többi nagyhatalmakat is felszólította a háborút elit ól ő szerződéshez való hozzájárul sara* Jegyzékét megküldte az angol, a japán, e német és az olasz kormányoknak, A cikk azután rámutat, hogy a Kellog-jegyzék bevezető részében megmagyarázza, hogy az aláiró hatalmak meg vannak győződve a béke fenntartásának rájuk háramló kötelezettségéről s ennek előrebocsátása után a szerződés három cikkelyéé rendelkező részében kijelenti "hogy a háborút, mint a nemzeti politika eszközét elitéli és nem fogják igénybe venni"

0 Rámutat a cikk, hogy első pillanatra ugy látszik, hogy ezt a platonikus és egyszerű szerződés bármely hatalom számára nyugodtan elfogadhatód Az államférfiak és jogászok azonban éppen a formula tág és különbözők ép interpretálható voltánál fogva rámutattak, hogy nagy óvatosságra van szűkség, nehogy az áll *nok olyan szerződési kötelezettséget vállaljanak;, amelynek betartása,-adott esetben- szuverén jogaikat és érdekeiket csorbíthatja.-, Amerika gazdasági hatalma félelmes politikai potenciális erőt rejt magában.. Ha most az emberiség védelmének glóriájá-val látják el, annak ki számithatatlan hatását is figyelembe kell venni, másrészt nagy érdek fűződik ahhoz, hogy Amerika nyolc évi izoláltságából kilépve és legalább diplomáciailag akarva, nem akarva valamikép szerepet vállaljon az európai politika szövevényébenc Ez a két körülmény vezette reá a hatalmakat., hogy kellő mérlegelés után feltétlenül aláírják a szerződést* Az első válasz jegyzéket a Németh irodalmi kormány nyújtotta át április 28-án Stresemann rendkívül ügyes és tapintatos formában

9 látszólag fenntartáe nélkül hozzájárult a szerződéshez., Stresemann ügyessége különösen abban állott, hogy mig a franciák a kicsinyességig ragaszkodtak, hogy összes fenntartásaik a szerződés szövegében kifejezést