Lapszemle, 1928. július

1928-07-16 [1340]

perben a Népszövetség előadója volt s mint ilyen a pá-rtatlan arbiter szerepót játszotta és maga azt mondotta 1927 szeptemberében; hogy azért mond le az előadói tisztségről mert leszögezte véleményét e kérdésben a? egyik fél érdekei mellett Ezúttal Chamberlain még egy lépéssel tovább ment és az egyik Ll dalon javaslatot terjesztett be a közvetlen megegyezésre Ha tehát a Tanács határozata amelyet Chamberlain javas»« w« M« « » • w rn mmmm mr mm K V m m» tm w* m. m- tm* mm m- m mm mm mm mm m mm>m mmmm mm m latára hozott őszinte volt és tényleg akarja a megegyezést, akkor ezt csak ugy akarhatja ha mindkét fél számára egyenlő lehetőségeket tartott fenn. ezért sem jogilag sem a méltányosság sem a pártatlanság elvei szerint nem tekinthette a kérdést elintézettnek* Ha azt akarta volna, amit most Chamberlain a határozatba belemagyaráz akkor sokkal komolyabb dolog lett volna rögtön kijelenteni, hogy a dolgqt elintézettnek tartja,, mert a románok vannak birtokon belül és súlyos politikai érdekek igy kivánják De előbb megegyezést javasolni s aztán az 1

ii2?í.--íSá

e

5?í

t

2?-1

E?

0

2^

a

í}i-frtKetetlenmert Chamberlain maga sem hiheti, hogy Románia/a Népszövetséget, Döntőbíróságot egyformán szabotálja, most Nagybritannia külügyminiszterének e kijelentése után,,valamilyen Magyarországgal kötendő egyességre kapható volna, hiszen valóban menthetetlen volna a román külügyminiszter helyzete,, aki az "arbiternek" kijelentése után hajlandó volna még valamilyen komoly tárgyalási alapot keresnie Chamberlain tehát még a saját maga által előterjesztett határozati javaslat szellemét és célzatát is önhatalmúlag megváltoztatja Nem a mi szavazatunk ugyan,, -mondja a Budapesti Hirlap - a Népszövetség belső elváltozása felett sopánkodnie A papiron a jog, igazság és nemzetközi erkölcs elveire felépült Népszövetségről igy e befolyás alatt párto-, egyuldalu politikai érdekektől vezetett, de nemzetközi jogot félretoló politikai hadieszköz lesz- Ha feltételez-