Lapszemle, 1928. július

1928-07-14 [1340]

zeleket érintő döntőbírósági elv védelméről Nem akarjuk hinni«mondja & Nemzeti Njság„-hogy Chamberlain nyilatkozatával a Népszövetség toljes tehetetlenségét akarja leszögezni, hiszen a világ leg~ mm u- mar-~. - >—-- ---mmm -mm mm •>— — «•• — •*•-»—«»——-—-- - -• - ------- - — nagyobb jogi szaktekintélyei és a legmagasabb morális és politikai ' télivel bíró személyiségek nem azért foglaltak állást a magyar álláspont mellett., hogy Magyarorszagot támogassák,, hanem azért^mert óvni akarják a Népszövetség aktiv résztvevőit attól,, hogy politikai tekintetektől vezéreltetve ezt az intézményt örökre tönkretegyék> A 1 Pester Lloyd öt pontba foglalva reflektál Chamberlain nyilatkozatára,. 1/Megállapít ja , hogy a magyar-román döntőbíróság konfliktusa nincs eldöntve a Népszövetség júniusi határozatával, sem Chamberlain nyilatkozatával., mert sem az elnök sem az ügy előadója az nem ügy le zárását/en unciáihat ja,, hanem csak a Tanács együttes határozatával dönthető el.- A Tanács júniusi ülésébe nem lehet belemagyarázni ami expressis verbie nincs benne, 2/Ha már arról van szó

s hogy a Tanács júniusi határozatában mit döntött, csak arról lehet beszélai„ hogy a román kormánynak a Népszövetségi paktum ll*§-ára alapított kérelme van elintézve , de elintézetlen és válaszolatlan maradt a magyar kormánynak a békeszerződés 239c§-aalapján a döntőbirósági pótbiró kijelölésére vonatkozó kérése 3/A magyar közvélemény sem- ' mi külön 1 eges jogokat nem kér a Népszövetségtől,, mert a 239*$.. szerint a választott biróság kérdésében a Népszövetség adminisztratifr kötelessége elő van írva. 4/ Sanger képviselő második kérdésére Chamberlain homályos válaszát illetőleg reméli , hogy az egész világ közvéleménye felvilágosítást fog kapni,, minthogy nem egy speciális magyar kérdésről van szó, hanem a döntőbíróság fllvéről^ amelynek vé-