Lapszemle, 1928. július
1928-07-13 [1340]
•=-- Külpolitika^ A T empa 11, vezércikke az olasz kormányban bekövetkezet t személyi változásokkal foglalkozik s bár hangsúlyozza,hogy a fasiszta rezsimben nem szabad túlságos jelentőséget tulajdonítani az iiyen szerűé lyáseréknek,-mert úgyis csak egy akarat érvényesül .'Mussolinié ,-mégis igen meglepőnek tartja Volpi lemondását, Utal arra a lap,hogy Volpi már tavaly, a lira stabilizálása alkalmával ellentétbe került volna a fasiszta párt vezetőivel,mert 6 ellenezte a lírának mai.tulmagas árfolyamon való megrögzitését,Leszögezi ennek kapcsán a Temps,hogy a lira magas árfolyama következtében előállott gazdasági helyzetet hatalmi eszközökkel nem,csak normális gazdasági rendszabályokkal lehet rendezni.Már maga az a tény,hogy a lira stabilizálásának következményei még ma is érezhetők.arra mutat,hogy Volpi gróf munkája kor^nésinos befedezve. Volpi visszavonulása csak a nál meglepőbb s nyilván más okot kell keresni lemondása mögött mintsem azt a törekvést,hogy uj emberekkel frissítsék fel a fasis7 ! * ~>rmányzatot*Maga ez a ministerosere-rend szer is nehezen egyez* ^Lot" Össze a fasizmus munkájának kontinuitásával. j Q g7 z i me g a Teirps,aiúexy emellett szokása szerint most is párhuzamot vona a fasiszta ás bolsevista rendszer között,s megállapítia,hogy k ^mányzati módszereik egyformák,csak mig az első nacionalista imperialista,addig az utóbbi nemzetközi tendenciájú* Volpi táv o zásá t a Débats 11.-ben Gauvain azzal magyarázza hogy nem hailandó a lira magas ári'olyanon való stabilizálásáért,melyet mindig ellenzett, a felelősséget továbbra viselni, s amellett nem értett egyet az olasz nemzeti bank legújabb reformjával sem.melyet Mussolini dekretális uton najtott végre /Az olasz gazdasági helyzetet cikkir igen válságosnak festi le.-Volpi távozásában ugy a szoc. Populaire .mint a radikális Ere flouvell e 11. ugy fogiák £el,mint amely az olasz gazdasági válság suiyosboaasat" dokumntáljá. Az afgán király nagyszabású útépítési s egyéb műszaki tere végzendő munkaprogramra elókesziiesóre francia,német ós angol szakértőket hivott meg,többek között Clemenceau unokája is köztük van^/Ere Nouvelle 11./
