Lapszemle, 1928. július

1928-07-02 [1340]

Carlino vezércikkét, amely különösnek mondja,, hogy a kisentente kéteégkivül tehetséges diplomatái még ma is elzárkóznak ama gondolat elől, hogy valamely békeszerződést revizió tárgyává teheti-e vagy sem

0 Hogyan egyeztethető ez össze azzal, hogy a verseillesi békeszerződést már kétségkívül módosították a locamoi paktummal és a Dawes-féle szerződéssel? A kisentente konferencia első kommünikéje pedig olyan hangú volt, mintha a három kisentente állam legfőbb bitónak tekintheté magát a trianoni békeszerződés folytán. A trianoni szerződéssel széttépett Magyarország pedig uj életre ébred és újból számottevő elem Keleteurópa politikájában., amit nem lehet elmondani pldo Jugoszláviáról és némely más állasról: A kis entente saját szemét bekötve, magát illúziókba ringatva súlyos tapasztalatoknak néz elébe

i ha mindenáron oly sir fegyveres őrségének szerepét vindikálja magának

9 amely sirban már senki sem fekszik,.. A kisentente konferencia megcenzurázott záró kommüm m mm-m m mm/mmm ->•• mmm m mm m mm m «• «• m m m mm mm m m mm mm m mm niké'jét teszi szóvá a Pester Lloyd bukaresti tudósítója, rámutatva,, m m m m m m m m m m m mm m. mm m m m mmmmmmmm**mmm hogy az Orient Rádió és a Rador ügynökség nem hiven adta vissza a bukaresti konferencia zárókommünikéjétAz a passzus 9 amely a hárem kis, Itál iához entente állam/való barátságát hangsúlyozta^ kimaradt, ami miatt Titulescu roppant felizgult•> A Rador ügynökség egy tisztviselőjót azonnal elbocsáttatta* Ezzel kapcsolatban a Lupta cimü láp azt irja, hogy az elbocsátott hivatalnok azt hangoztatja, hogy az Itáliára vonatkozó passzust a konferencián résztvevő külügyminiszterek egyikének felelősségére hagyták ki. Nagy Emil a Peeti Napló vasárnapi vezércikkéhen a Rotheimere akció lényegére mutat rá és kifejti, hogy annak lényege a