Lapszemle, 1928. július

1928-07-13 [1340]

gek nemzetközi védelmét és nemzetközileg biztosított jogait a belföldi törvényhozás nem csorbíthatjaa Majd annak megemlítésével„ hogy a magyar-román optánspörben ugyancsak érintették ezt a kérdést,, arra a megállapításra jut, hogy a kisebbségek védelme nemzeti kötelezettség és a Népszövetség garanciája alá tartozik Ha a felek egyike kivan )e mm mm mm mm mm mm mm mmm, -mmmm •»•»** f»f»m — "* — •»-»•»• bármelyik kisebbségi vitát a hágai Nemzetközi Biréság elé kell vinni - — * ------- -- --- ---------- ------ - -- - - -- -- -- -- - m.mm

fés ennek döntését végleges és abszolút kötelező erejűvé kell tenni Be az a baj, hogy az eljárási szabályok által elismert ügyfelek kozé nem tartoznak azok, akik a vitában leginkább érdekelve vannak, Itt kellene a kormánynak legsürgősebben reformokat sürgetnie<, líinden sértett félnek jogot kell adni, hogy panaszát illetékes testűlet elé vihesse Az a baj, hogy a sérelmet szenvedett kisebbség a legközvetlenebbül é------------•*-—-------------- - ---------- - ------- - — - - -------- nntett fél nem járulhat a Népszövetség elé, csak egy másik országot kérhet fel, hogy karolja fel ügyét» Itt annak az általános elvnek kellene érvényesülnie, hogy a sértett kisebbség közvetlenül hozhassa az ügyét, ha nemis a Népszövetségi Tanács, de legaljább illetékes testület elé. Tarthatatlan, hogy a kisebbségeket teljes passzivitásra kárhoztattuk,mi alatt olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyek rájuk nézve életfontosságuak, hiszen minden rendes eljárási szabálynak egyik legfontosabb intézkedése„ hogy maga a sértett fél ismerteti panaszait $ Emlékeztet arra, hogy Gilbert Murray tanár, a kisebbségi panaszok ügyében alkotott szabályok eredeti el járás-tervezetében azt Javasolta, hogy a fanács megbízottakat küldhessen az illető országba, a panaszok közvétlen megvizsgálására* Ez is sok esetben célravezető lett volna„ de csakis a hágai nemzetközi biróság biztosithat teljes pártatlanságot, A sértett félnek jogot kell adni,, hogy panaszait ide hozhassa.- Ilyen