Lapszemle, 1928. július
1928-07-12 [1340]
A háború véjjéyel^léj;rájöttJ2^f J52őéi\^^駣^-£S$-6LíSt$lt iámét teljes mértékben elfogadták:, vagyis az idegen és ellenséges államok polgárainak birtokai érinthetetlenek. Be ha ez érvényes az ellenségekre háború esetén hogyan lehetne megtagadni az egyszerűen caak idegen állampolgártél a békében. Az idegen állampolgárok magántulajdonainak tisztelete az intemationalis közrend egy elengedhetetlen feltétele a törvényes kisajátításokat idegen állampolgárok esetében teljesen egyenértékű értékvisszatérités kell, hogy következzen Összegezve e megállapításokat a magyar-román agrárkonfliktusban nyíltan kimondja a szerző,, hogy a magyar felfogás helyeesége mellett foglal állást Az idegen állampolgárok magántulajdon jogának tisztelete ma és mindig alapvető követelménye a nemzetközi Jognak, ezt az állam belkezelt ügyeiként/törvényekkel megkerülni nem lehet jSgjp állam törvényesen csak akkor sajátíthatja ki idegen állampolgárik birtokait,, ha a kisajátítás azonnal ée tényleges és a kisajátított birtok valódi értékének megfelelő visszatérítést követi© A román felfogás tehát nagy veszedelmet rejt magában s a román kormány nem gondol arra, hogy ezen az uton az Oroszországban elkövetett idegen állampolgárok birtokai ellen irányuló erőszakoskodások is törvényes formákhoz juthatnak Majd hivatkozik Apponyi Albert gróf szavaira, amelyben nyomatékosan hangsúlyozta t hogy egyszer a Népszövetség is meg fogja köszönni neki, hogy a magántulajdon szentségét megvédelmezte.és hangsúlyozza„ hogy nem lenne szabad politikai aggodalmak miatt szétrombolni egy olyan etikai gazdasági és szociális postulátumct , amelyben az egész világ hinni akar
