Lapszemle, 1928. július

1928-07-11 [1340]

téletet és a foglyokból kínzásokkal igyekeznek kicsikarni a vallomásokat, irja a Manch.Guard.7 vezércikke. Mig nem valószínű, hogy a német mérnökök sorsát a né et kormány egykedvüleg nézné, az orosz foglyok sorsa megpecsételte látszik és ki vonnak szolgáltatva a szovjet bosszújának. Kenyában kötelező katonai szolgálatot hoztak be, irja a Manchester Guax dian 7, Kína legfontosabb problémája most a polgárháború megvívása után, hogy katonaságát demobilizálja, Amgg e katonák fegyverben állnak, félni lehet a háború ujabb kitörésétől, irja a D.Tel.9. Tte az oka annak, hogy a shangha i bankárok nem hajlandói kölcsönt adni Kínának, hacsak a katonaságot 500 . ezerre nem csökkentik,, , ,„ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Magyarország. Utódállamok.. Kszekció A balatoni kulturünnépről cikkezik az Observer 8 ismertetve az ünnepély programmját. A magyar-olasz kereskedelmi szerződés előnyeiről magyar és ol-.sz részről ir & Manch. Guard,7* A D.Mail 7 irja, hogy az amerikai bankárok nem akarnak Romániának kölcsönt adni, tekintve a kisebbségek üldözését Romániában. Á kongresszusban Geller newyorki képviselő tiltakozott a kölcsön ellen, valamint zsidó szervezetek is, noha az utóbbiak később visszavonták e tiltakozást, Ettől eltekintve a helyzet nem alkalmas kölcsön felvételére, és legfejebb kisebb kölcsönről lehetne szóc A lap vezércikke szerint ez a helyzet is mutatja

s hogy a D.Mailnek igaza van, mikor támadta SSurópa háborús szülötteit, az uj államokat* amelyek Magyarország rovására szaporodtak és elvették annak egyes magyar területeit is„ Addig nem lehet béke Közép-Európában, ucug ez igazságtalanság ninos helyrehozva és az utódállamok sem erősödhetnek meg pénzügyileg* Most láthatjuk, hogy Románia hitele semmi a külföldön és a parasztpárt, amely eddig várt, nem igen fogja ezt tovább tűrni. Az Econo* mist is rámutat Románia hitelének romlására,És érthető, hogy a beruházók nem hajlandók pénzüket kookáztatni oly országban, amely belső elégedetlen-