Lapszemle, 1928. július
1928-07-11 [1340]
sokan azt hánytrgatták fel Franciaországnak,hogy militarista hegemóniéra. törekszik Európában s akadálya ilykópen a leszerelésnek.Általiban s külföld nem igen vett tudomást azokról a törvényhozási intézkedésekről, melyek a katonai szolgálati idő csökkentésére s más épen nem militarit'.t tendenciájú kérdésekre vonatkoznak,isme telten hangoztatja Aulard,menynyire békebarát a francia nép ? s elégtétellel számol be arról is,hogy sikerült a kongressuson az eredetileg egymással szetoeenálló francia és német javaslatot összhangba hozni* k sze rb válságról ir Gau vain a Débats 9.-b en s mindenekelőtt védelmébe veszi a szerb kormányt s a radikális partot azok ellen a vádaskodások ellen,mintha felelősek volnának a Raosios-féle (gyilkosságért* Hacsics.aki mont enegrói»s apja és nagybátyja gyöngeeláéjüek vol tak, osak Pernor hprvát képviselő csúnya rágalmazásai által elragadtatva gyilkolt* a szkupstinabeli kavarodásban„Abszurdum azonban azt mondani ,hogy a gyilkosság előremegfontolt dolog volt a radikálisok részéről,, Ami a koncentrációs kormányt illeti, Sándor király annak mindig hive volt,most azonban Rádiósnak a asökönyőssége hiusitja meg az erre iránya ló tárgyalásokat.Hadiocsal együttműködni különben sem igen lehetett rapszodikus természete miatt elismeri azonban Gauvain,hogy Radics egy pillanatig sem támadt fel a jugoszláv államegység eIlen,mert ő izzó hazafi.Rádiósok egyelire csak a közigazgatás reformját s az alkotmány revíziót köve telik, ide je volna azonban,ha megmondanák végre világosan hO|g mit akarnak voltaképen s ha a mai nyakas obstrukció helyett államférfiakhoz illően programmot adnának,
