Lapszemle, 1928. július

1928-07-11 [1340]

irodalmat, hogy a tótokat az egész országban alkalmazhassák köztiszt* viselői állásokra^ 16/A magyar ellenőrző közegeket küldhetnek ki az autónomikus tót tartományi szervek felülvizsgálására,, hogy a tótok az autonómia határait át ne lépjék, Izek az ellenőrző közegeknek csak informativ joguk lehet* 17/A vitás ügyek elintézésére vegyes objektiv biróságot kell felállítania 18/ A tót autonómiát a koronázási hitlevélbe is be kell foglalni és törvénnyé eme lni,j**E zekét a pontokat az emiitett tót vezér vezetőférfiak szerkesztték Bleier Jakab az akkori nemzetiségi miniszterrel együtt« A Minisztertanács a Magyarság szerint 1920 január 9-én ezt le is tárgyalta, el is fogadta s a tervezetet ismertették Cserteooh János hercegprímással, a kor* mányzóval és József főherceggel is, akik azt általában helyeselték. A tervezetet megküldték a felvidéki tótság összes vezetőinek* A Magyarság azt hiszi, hogy ennek az okmánynak a nyilvánosságra hozatala döntő dokumentuma, hogy mig a cseh liberalizmus a tót-ruthén autonómiát lábbal tiporja , addig a magyar közgondolkodás a Monarchia összeomlása utáni első perctől kezdve a legtestvéribb szeretettel és megértéssel foglalkozott a tőt autonómia kérdésével

9 Chamberlaint, Lloyd George és a trianoni béke az érződé So A Budapesti Hirlap mai vezércikkében abból az alkalomból, hogy m mm m m m m m m mm- m m mm mm. m ma van tiz éve, hogy az Egyesült Államok sorsdöntő csapatai a frontra indultakg emlékezetbe idézi Lloyd George-nak a frontra induló amerikaiakhoz intézett beszédjét, amelyben többek közt a következőket mondta** Olyan békét akarok kötni., amely ne legyen hazug, hanem valóságos béke^, mert ha kevesebbe egyej*néak_bel e_ e_z _az_ •j5Ós_z J»bej*i sgg_ megcsalatása lenneo" Sz a kijelentés pedig Lloyd Georgonál nem veit