Lapszemle, 1928. július

1928-07-06 [1340]

tolta meg bővebben,, mert Magvarorszggot főként az érdekelné hogy a sérelmek passzív kérése meddig tart és hova rezét Hiszen a bizottság vizsgálatának eredménye szerint a panaszt vagy jogosnak vagy pedig helyt nem állónak minősíthetik Ha a he Íves-ínén meggyőződést szereznek valamely állam abbeli tényéről, hogy a szerződésbeli kötelességét elmulaszt ja , akkor a kisebbség joggal veszi igénybe a Népszövetségi Tanács védelmét akkor egy állam se lenne elég vakmerő kijelenteni hogy tovább sem respektálja a kisebbség jogait , De a Népszövetség torvényeiben szankciók is vannak a renitens tagokra vonatkozólag- Zavar és nehézség tehát nem állhat el-ő Ami pedig Charmerlain-nek a trianoni szerződés revíziójára vonatkozó "Nemt Nemijét illeti., a Pester Lloyd elismeri., hogy a magyar békereviziós mozgalom még távolról sincs olyan formában, hogy azzal szemben egy ténylekes külügyminiszternek ellene vagy mellette konkrét állást kellene foglalnia-. Chamberlain mégis kijelentette , hogy nem szolgál a békének,, aki a nemrég kötött békeszerződések revízióját propagálja: A Pester Lilyd caodálkoera kérdi, hogy "mi ,»» * • mm m m mmm az hogy nem rég", hiszen már tiz esztendő tapasztalatai bizonyítják az uj Európa rendjének gyarlóságait* De Magyarország egyébként sem veheti magára Chamberlain lesújtó kritikáját,, hiszen Magyarországtól mindig távol állott az a szándék hogy a revíziót erőszakom eszközökkel próbálja elemi Magyarország minden alkalommal kinyilatkoztatta hogy bár a célt n«cn téveszti szem elől el van határozva, hogy a vele történt í gaz segtalan ságok at kizárólag békés utón kívánja korrigáltatni Hol van tehát itt veszély a békére Rámutat a Pester Lloyd arra i . hogy Chamberlain nagyon jól tudja* hogy Németország a locamoi paktumban csak Elszász-lotha-