Lapszemle, 1928. június

1928-06-25 [1339]

félmillió magyar lakosaival . A volt "Srdóly keleti határán tel jesen magyarlakta területek vannak, melyek azonban magyar testvéreiktől egy széles románlakta terület által vannak elválasztva, Hol lehetne tehát itt meghúzni az etnográfiai határt? Ezért volt Románia mindig a legélesebb ellensége a magyar követéléseknek Azonban mégis talán lehetséges lett volna közeledést létrehozni a két állam között ha Rothertaere=*akció és Mussolini támo» gatása ki nem hozza Magyarországot egyensúlyából.-, A Rothermereféle agitáció, mely hibás statisztikákra ós a tót partikularizmitt hibás megitélésére van felépítve, a magyar követeléseket túlságosan felcsigázta és azért a kisantant nem tehet egyebet, mint ellenezni minden trianoni reviziót, ami teljesen megfelel a kisantant francia protektórainak is, kiket a versaillosi szent hatá rok megváltoztatásának gondolata a legnagyobb idegességgel tölt el, A lap azután hosszasan kifejti, hogy a cseheknek mai izolált helyzetükben a népszövetség hasznukra lehet

f ionban rendkivül ártalmas a köztársaság presztízsére a folytonos ismétlése anna*a kijelentésnek, hogy a kisantant a trianoni revizió kórdósben teljesen összetart; "^nnek folytonos ismétlése helyett sokkal helyesebb volna ha Csehszlovákia statisztikailag bebizonyítaná a jelenlegi határok gazdasági előnyeit- A termelési költségek Csehszlovákiában nem drágábbak mint Magyarországon;, a földmivelós ás állattenyésztés hozatala pedig majdnem kétszer annyi mint Magyarországon és Jugoszláviában: Mégis a felvidéki magyar parasztok népszavazás esetén anyaországukra optálnának, mivel a kormány nem adja meg neki azokat a jogokat, amelyeket nekik a békeszerződés biztosit* Ha azonban megkapnák a nyelvjogokat és egyenlő jogokat élveznének a hivatali kinevezéseknél, ugy egy jelentős része a parasztságnak nem kockáztatná meg iSagyarország