Lapszemle, 1928. június

1928-06-23 [1339]

azt ia látni lehet azonban, hogy az a diszpczioié amellyel a kisantant; a békét biztosítani akarja* meglehetős bizarr^, vagy legalább is kétkuleosoa, ha azt nózzükj hogy a kisantant egy időben nap-nap mellett prok lámáita a Nemzetek Szövetség iránti deferenciáját. És itt azt a kérdést veti fel

g igaz-e vagy nem, hogy a covenant 19. szakaszában kifejezetten utat nyit a szerződések revíziója lehetőségének. Akkor pedig mivé lesz ez a sokat hangoztatott deferencia, ha a kisantant minden alkalommal a non possumus ellenzékieskedéssel foglal állást a Nemzetek Szövetsége fundamentális elveivel szemben. Európa caak akkor tud meggyőződni a kisantant ama szándékáról, hogy a bőkét ápolni kivánja,* ha látja

f

hogy komolyan gondolnak arra is

v hogy a megsértett igazságot jővátegyék„Mindaz az állapot^ amely egy elkövetett igazságtalanság körül kristályosodik ki a történelemben^ csak ujabb konfliktusok inditdoka lehot,, A Popolo d\talia /21/ a kisantant-konferenciával kapcsolatban az általános balkáni politikával foglalkozik 6a szintén éles bírálatot mona azokról a francia hírlapi cikkekről.; amelyekből nyiltan kiviláglik as Itália ellen táplált gyűlölet, illetve féltékenység. Máris látni lehet > hogy a francia sajtó ezt az olaszellenes tónust akarja rámásolni a bukaresti kisantant-konferenciára.. Ennek dacára az olasz közvélemény legoaekélyebl aggodalom nélkül figyeli azokat a tanácskozásokat, melyek most Bukarestben két pslúv és egy intelligens román között folynak., «. két szláv nostalgikus vággyal várja egy nagy Oroszország feltámadását, raig a román éppen ettől a reánőzve szomorú lehetőségtől Igyekszik magát megvédeni. Hosszabb jelentést közöl még a bukaresti konferenciáról a Piccolo /21/, reprodukálva azt a hivatalos jelentést* mely az értekezés után nyilvánosságra került

e 4i tudósítás szerint l'itúleaoa ugy nyilatkozott, hogy nagyon meg van elégedve azzal a azellemmol, amely'a tanácskozásokat áthatotta, tgy véli, hogy a konferenciának igen nagy fontossága les8,oár