Lapszemle, 1928. június

1928-06-23 [1339]

magyar katonák oldalán az antant elleni harcban, majd amikor leazáuolásra került a dolog

s 3ikerült bejutnia a győztesek csoportjába. Ami pedig a békeszerződéseket illeti,, világos, hogy ldu3solini nem ugy jelölte meg a revizió lehetőségének problémáját, mint amely közvetlen aktuali tással bír, hanem csak annak általános vonatkozásaira iautatott az európai béke érdekében,hangsúlyozva mindenekfölött, hogy a békés megoldás methoduaa volna kívánatos* Miért csapnak tehát olyan zajt kisantantkorökben és miért sürögnek-forognak a francia agitátorok lap j aíkbaa, amelyektől el lehetne várni, hogy e témát illetőleg függetlenek legyenek a francia külügyminisztériumtól.A kisantant érzékenységét meg lehot érteni,amikor a trianoni szerződésről van szó. tíz ugyanis tényleg az egyetlen ok^> amely összpontosítja a kis antant-államokat. A magyar föld tuegcsonkitáaa árán növekedtek meg ugyanis a Iciaantant államai,ugy Csehszlovákia ,mint Jugoszlávia és Románia* t>3 ugyancsak ennél a három államnál ugyancsak a magyar területek anuektálása következtében a béke tizedik évében is még nyilt és nyugtalanító problémát képez a nemzetiségek asszimiláció;)aoPranciaország számára pedig nemkovúsbő fontos a Versailles! szerződés sorsa., már pedig ennél látni lehetett, hogy revíziók lehetségesek, mert hiszen a gyakorlatban a Dawes-féla tervezet és a looarnoi paktum nem aús,mint annak a szerződősnek uj interpretálása- A cikkiró ráputat , hogy éppen Franciaország volt az

¥ amely mindjárt a háború befejezése után meglehetős merész manipulációkat folytatott, hogy territoriális változásokat idézzon fel,legalább is erre irányait az a diplomáciai akciója, amellyel Bajorországot el akarta szakítani a német köztársaságtól,, hogy Ausztriához kapcsolódjék. Ajánlja teliát a francia Katók figyelmébe, ne feledkezzenek meg ezekről az apró manipulációkról, amikor olyan nagy hangon szónokolnak a békeszerződése! érinthetétlenségéről. Igaz, hogy ezek a francia diplomáciai manipulációi