Lapszemle, 1928. június

1928-06-21 [1339]

Ítélték* A cseheknek a Duna uralmának biztositására irányuló törekvéseit G

s

Berka "a cseh irredentizmus TTémet-Auaztriában" c

;

. könyve még jobban megvilágítja. K szerint a tenger felé törekvés már 1900-ban kezdődött éa 1918-ban némely körök már Bécs anektálását is kivánták A nemzetgyűlés X0» 20« ülésén a bécsi csehek kiküldöttje 15 pontból álló lavaslatot terjesztett elő, amely a Tiuna vonalán való megállapot dia szükségességét hangsúlyozta E tervezet szerint a cseh határok Kremstől Vácig terjedtek volna

s délen pedig a Bécsi erdőn túl megalkotván a Bzerb-cseh koridort; A csehek terület szerzé si vágya állandó„ de nem uj keletű,. A közelmúltban egy prágai lap a gyarmatosítás szükségességét hangoztatta* A bécsi cseh lapok az előbb emiitett koridort még most is emlegetik* Legerősebben azonban a cári Oroszország idejében működött, amidőn Sazonowval a jövő csehszlovák királyság létesítéséről tárgyaltak* A királyi trónra valamelyik orosz nagyherceg került volna

c A terv szerint a királyságba kebelezték volna Magyarország további részeit a ruthén föld kivételével, amelyre Oroszország tartott igényt

e továbbá felaősziléziát Boroszlával együtt, majd Alsó Ausztriát, Bécset és a Dunától délre húzódó széles koridort. Az orosz előrenyomulás alatt élénken megvitatott páriskörnyéki békékben megrögzített nagy tervből határok lettek, melyek sérthetetlenségét ujabban annyira féltik.,