Lapszemle, 1928. június

1928-06-02 [1339]

magyar vagy német nyelven tanulták és most ezekből is románul -kell vizsgázniuk. Hogy mi less igy e vizsgák eredménye,az nem kétséges, bukás. Felháborodva tiltakozik Anghelescu ezen "ujabb szörnyű merénylete "ellen a Brassói ^apok VI.1.121 vezércikke is* A cikk rámutat arra,hogy a minister intézkedésének indokai oly kicsinyesek ás mesterkéltek;hogy azokat csak a legnagyobbfoku ellenséges érzület és a legtudatosabb kártevő szándék szedhette össze. Az iskolák nyilvánossági jogának a megvonása,ami tudvalevőleg egyet jelent ezen tanintézetek halcllraitéléséveljUgyanis kizárólag olyan indokokra hivatkozik;hogy pl.ez a tanár nem tud jól románul^a másik meg nem tett román nyelvű vizsgát, a harmadiknak nincs szabadalma a tanitása , a negyedik már tul van a korhatáron s igy tovább,> Akkor is,ha a ministeri intézkedés valamennyi indoka alapos,komoly és súlyos volna,akkor is csak azt bizonyitja az intézekdésehogy Anghelescu nem akar tudni kisebbségi iskolákról,váglegc el akarja intézni Őketja akkor is beleütközik az intézkedés a tételes törvénybe, amely el£irja,hogy bizonyos hiányok és mulasztások esstán előbb intésnek kell következnie,aztán három hónap múlva,ha az intés nem használt,erősebb rendszabálynak,és csak utoljára következhetik a nyilvánossági jog megvonása,illetve az iskola bezárása. De beleütközik Anghelescu ezen ujabb merénylete magába a békeszerződésbe is,amely alapvető feltétel gyanánt jelöli meg a kisebbségi iskolák fennállásának és fejlődésének jogát, A Brassói Lapok V,31.120 ugyanakkor Anghelescu minis térnek egy további akciójáról is beszámol,mely az évszázados temesvári