Lapszemle, 1928. június
1928-06-19 [1339]
A parlamenti béke helyreállítása erdekében megindult tárgyalásokról a keraámy éa az ellenzék között,már hírt adott a szemle* B tárgyalások során az obstrukció megszüntetésének bizonyis feltételeket szabott az ellenzék • Délbácska A 7 / szerint, amely feltételek azenban mindeddig nem kerültek nyilvánosságr*. Viszont felmerült a tárgyalások során újra az a terv a Vrems AV ás Báosaegyel Napié A 7 / szerint, hogy a mai helyzetből csakis egy koncentrációs kabinet révén lehet kievickélni. A koncentráciés kabinet fejének a radikális párt doyenjét, Aca Sztanojevicset tartanák alkalmasnak. A földreformról figyelemreméltó közleménye van a Bácamegyei Naplónak A 7 /» Aa a bizonytalanság, mely a jugoszláv agrárreform körül eddig fennállott, lassankint megszűnik ugyan, de azért még mindig sok a visszásság. Az agrárkérdést Jugoszláviában először ideiglenesen, rendelet utján práV balták szabályozni 1919-ben. Bzt a rendeletet az alkotmány értelmében, törvényerejére emelték 1923-ben s igy született meg az 1937 évi május 20-iki törvény a nagybirtok elidegenítési és megterhelés! tilalmarél. Ez a törvény a földbirtok idaxltauaát 300 hektár megművelhető, vagy pedig 500 hektár bármilyen földben szabts iaeg s kimondván, hogy az ezenfelüli nagybirtok agrártelépítés céljaira igényéevohető ős felsztható. Az elidegenítési ó 3 megterhelés! tilalmat aüOn««u nemoac-k & ra«ximáiií5 300,illetve 500 hektárra, hanem a nagybirtokos tulajdonában lévő összes birtokkomplexumra feljegyezték. Minthogy « Vajdaságban csekély kivétellel minden földterület megmüvelhetőj a 300 hektáron felüli birtokrészeket mind elvették a tulajdonosoktól Ós felosztották szerb telepesek között. Ámde most,, hogy végleges sgrárreforiz-törvóny készülj kiderült, hogy a hektárnak holdra valé átszámításánál téfcedéa történt, ugy hogy a nagybirtokosoktól esetenként 3 holddal többet vettek el,mint amennyit a törvény megenged. Vagyis magyarán
