Lapszemle, 1928. június

1928-06-16 [1339]

Zaleskinek a rajnai kiürítésről tett kijelentései a neme': sajtóban éles tiltakozásokat váltottak ki,tízekkel a német hangokkal sze^i ben Gauvain a Débats 14 .-ben leszögezi,hogy Zaleski teljes joggal be­szélt a rajnai kérdésről,amelyet nem lehet francia-német kettős targyalá sokon rendezni^' mert a rajnai megszállás az európai béke biztositéka­képen köttetett ki a békeszerződésben* Zaleski beszedő az igazi államfér fiak békeprogrammját tükrözte vissza. Ea talán Zaleskinek a bókerevizióí gondolattal szembeszálló kijelentései nem tetszenek a német sajtónak^ többek közt a Taegliohe Rundschaunak, ez rossz lelkiismeretre vall ná­luk,mert valóban, mindem reviziós kampány összeegyeztethetetlen a bé« kópelitikéval. Ezt jó lesz megjegyezni Németországnak ép most,amikor Müller kancellár kormányt alakit, Tripol iszn ak az olasz kormány gyarm&tositó politikája kö­vetkezményekép észlelhető nagyarányú fellendüléséről ir cikket a Tomp a 14.,-ben P.Gentizon. Belpolitika, Az 3re Nouvelle 14. jelentése szerint az Emberjogok Ligá­ja tiltakozott a franoia kormánynál amiatt,hogy Poincaré kijelentése szerint Elszá3 zban továbbra is a felekezeti iskolarendszer fog érvény­bon maradni,,- Szzel merőben ellentétes megnyilatkozás a Journal de Pene­ve 14 t egy cikke.amelyet Piorre Bernus, a lap párisi levelezője irt, aki épen azt követeli,hegy Poincaré gondoskodjék arról,hogy az elszászi ki-\ vételes helyzetet tételes törvény biztositsa esetleges baloldali kormány­zat túlkapásai ellen is* Hoasó és Piicklin elszászi autonómista kóviselők mandátumát a Kamara bizottsága igazolta 0 A két képviselő tudvalevőleg börtönben ül, miután a colmari esküdtszék államellenes összeesküvés miatt börtönre i­télte őket* Walter elszászi képviselő Ricklin és Rossó megkegyelmezed érdekében készült tudvalévően meginterpellálni a kormányt, - ele mint az Oeuvre 14, jelenti, Haegy abbénak, az elszászi autonómista mozgalom állí­tólagos vezérének közbelépésére eláll interpellációjától, a kormány pedig garantálná a fogoly Képviselők szabadlábrahelyezését s későbbi amnesztiáját. Haegy abbé az Scho de Paris 14.-hez intéaett levelében til­takozik a lapban ellene megjelent támadások ellen, s rámutat,hogy sem ife­ki.sem az elszászi papságnak nem volt része abban,hogy autonómista képi viselők választtattak meg. Ü

Next

/
Thumbnails
Contents