Lapszemle, 1928. június
1928-06-15 [1339]
cikkre reflektálva megjegyzi,hogy sokkal komolyabb okok késztetik öt «rra, hogy agg kora dacára évente négyszer Genfbe utazzon,mint azak » felülete a és komolytalan okok, amelyeket a fentemiitett cikk érintett. Az optánaügyben 300 magyar birtokosról van szé,akik legnagyobbrészt kisbirtokosok s akiket agy román törvény,melyet ml jogtalannak tartunk,koldusbotra juttatott. A román kormány ezenfelül megakadályozza a vegyes döntőbirósőg működését ia. 1 magyar kormány essk azt kérte a tanácstól, hogy a békeszerződés 2Z9„ §-ának megfelelően teljesítse kötelességét a . tegye lehetővé a döntőbíróság működését. A Tanács azt mindeddig nem tattá meg, ezért azonban a Tanácsot korholni nem akarj a, mert a kötelessége teljesítésére a Tanács számára határidő megállapítva nincs, elhangzottak azonban az eddigi békéltetési kísérletek folyamán olyan nyilatkozatok, amelyek olyan felfogásról tanúskodnak, mely szerint a Tanácsnak joga lenna revideálni a nemzetközi bíróságok dönt és ét. Hyl lvánvalé, hagy ebből a* a nemzetközi bíróságot/a döntőbíróaág ogéas intézményéra nézva nagy veszély származna* A magyar kormány az optánaügyben nemcsak: állampolgárainak egyényi jogait védi;, hanem egyben a döntőbíráskodás függetlenségének elvét is. AZ a terv, hogy a Tanácsot tegyék döntőbíróvá aa ügyben, noai jöhet figyelembe^ mart a Taaács politikusokbél áll, akik elsöaorbam saját országaiknak éa a barátságos országoknak érdekelt tartják azem előtt,,' tehát a bírónál elsősorban megkívánt elfogulatlanság a Tanácsban nincs mag. ?*3i 3 *?_I-*J.?2Jlképviselőházban tartott beszédéről,melybon a Tanácsnak az optánsüggyol kapcsolatban kimutatott lenetétlenségét hangostattá s azt követelte, hogy a magyar kormány forduljon a Néj»aa*veteéf k*agyüléaéhez a békeszerződés revíziójának kéréséval, - a Temps és Débata/l3, röviden ismertetik. AR _5?!_??^H^ ^ L3 / u á abb °ikkben foglalkozik a Rákóczi-indulá. keletkezésével, Q_büdapeati_filharnu»nlku30k nagysikerű párisi szereplésével kapcsolatban. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
