Lapszemle, 1928. június

1928-06-15 [1339]

1 ami ti amikor arra az idők mégis értek*Itt hivatkozik az angol 1 példákra majd nyomatékosan megállapít ja-, hogy egyenesen'frivol játéknak kell bélyegeznie azt a ki jelentéi tT"H5gy"a"íItEos véri lasztójogot a békerevlzló miatt kell bevezetni* A két kérdésnek semmi köze nincs egymáshoz,, de semmi köze sincs a külpoll-< tikénak ehhez a kérdéshez: Szt a fajta érvelést már Ismerjük 1918-ból mikor a radikális reformokat azzal kívánták Igazolni, hogy a belátó külföld majd megkegyelmez az országnakoVégig mentük a radikalizmus egész létráján, egészen a bolseylzmuslg és az eredmény a trianoni békeszerződés volt* Majd rámutat Ausztria és Németország példájára. Ausztriában ahol a szociálpártnak döntő súlya van, s amely a radikalizmus intézményeiben iskola példa, vájjon egy lépéssel is közelebb jutott szive vágyához% a német birodalomhoz való csatlakozáshoz a radikalizmus segítségével? Majd rámutat, hogy Kagynémetországban három millió kommunista szavazatot adtak le ; legutóbb,vajjon M közelebb jutott-e a revízióhoz a radikalizmus révén. Nemcsak, hogy nem jutott hozzá közelebb,hanem méé a- ra^naviőék kiüresi tősét sem tfttlta elérni. Vak lenne az ország ha nem látná ezeket a példákat és fel tételezné, hogy a kisantant és franciaország a titkosválasztójog miatt felhagy minden ellenzésével a revízióval szemben,^ Naivitások ezek és osak olyanak: hallgathatják akiknek nincsenek politikai'Ismeretei, de felnőtt érettkoru nemzetet nem lehet olyan szegénynek tartani Ítéletében, hogy bevegye ezt az érvelést. Befejezésül hangsúlyozza, hogy amint az analfabétizmus megszüntetésére több ezer lsto Iát keli létesiteni s amig a szociális és gazdasági összhangot biztos talapzatra nem helyeztük, addig választójogi vi« iákkal nem bíbelődhetünk, mert a szociális és gazdasági konsz&itáció betetőzése ;a közjogi reforar^,őte nein ez a kiindulási • pon t *