Lapszemle, 1928. június

1928-06-01 [1339]

megint felszínre,hogy t.i, jogilag is Romániának van igaza a vitás ügyben,mert a per tárgyává tett birtokok a felperes optánsoknak nem a tulajdonát képezték,hanem azokat a magyar államkincstár csak használatra engeflte át nekik 60 esztendővel ezelőtt,amikor az erdélyi telekkönyvi rendezés történt s a magyar államkincstár csak szemet hunyt afölött,hogy a megfelelő bért a birtokosok nem fizetik,a tulajdonjoga azonban érintetlenül fennmarad továbbra is s az impérium-változás után ez a tulajdonjog természetesen a román államkincstár javára ment át,a kisajátítással tehát semmilyen sérelem nem történt.Ennek a jogi érvelésnek megfelelően cikkíró a legnagyobb mértékben helyteleníti Titulescu taktikáját, amikor a vitás ügyben tisztára eolitikai érvekkel dolgozott a Népszövetség előtt,Teljes mértékben helyteleníti cikkíró éppen ezért azt is,hogy a Népszövetség Tanácsinak kedvezőtlen döntése esetén Románia vonakodik alávetni magát a párisi döntőbíróság eljárásának.Igenis,el kell fogadni a párisi döntőbíróságot is éppen az emiitett jogi álláspont alapján.Mert viszont ha Titulescu. illetve Románia az ügyben továbbra is kizárólag politikai téren marad meg és nem akceptálja a párisi döntőbíróságot,ez csak ujabb propaganda anyagot jelent majd to

ag\arorsság javára, különösen arra való tekintettel,hogy ezek az optánsok mind arisztokraták,akik a külföldön fontos összeköttetésekkel bírnak. A Mmineata V.31.7711 budapesti jelentésben közli ezúttal, hogy a magyar kormány is elvan :rtesitést kapott,hogy a Népszövetség „uniusi ölésszakán a vitás ügy nem kerül tárgyalás alá, úgyhogy Apponyi.Ma.-yarorszlg delegátusa most n^m is me y el Genfbe,